a l� megjelen�se �s az indi�n l�fajt�k

Nokota

Trad�cion�lis �s Ranch t�pus� nokota

Eredet�k �l� Bika elkobzott lovaihoz vezethet� vissza. Amikor a f�n�k 1881-ben a Buford-er�dn�l megadta mag�t n�p�vel, lovaikat elvett�k, �s kb. 350-et eladtak a helyi keresked�knek, akik 250 kanc�t tov�bbadtak egy francia nemesnek, Marquis de Mores-nek, Mendota v�ros alap�t�j�nak. 1884 nyar�n 60 kanc�t adtak el a HT Ranchnak, ahol ezeket a lovakat teliv�rekkel, �s percheronokkal keresztezt�k. Amikor Marquis de Mores 1896-ban meghalt, lovait eladt�k, �s a marad�kot a Little Missouri menti Bad Lands-re hajtott�k, ahol keveredhettek vadlovakkal.

A 20. sz�zad elej�n a rancherek v�logat�s n�lk�l l�tt�k le �ket, m�gnem az 1940-es �vek v�g�n l�tes�lt Theodore Roosevelt Nemzeti Parkba telep�tett�k �ket. Azonban az 1980-as �vekben a Nokot�kat arab, quarter, �s m�s fajt�kkal akart�k keresztezni. Ekkor a Kuntz-testv�rek annyi tiszta v�r� Nokot�t vettek meg, amennyit csak tudtak, hogy meg�rizz�k, ezt a fajt�t. 1993-ban "Tiszteletbeli �llami Lovak" lettek.

Eml�keztetnek az indi�n p�nira. N�gyzetes, sz�gletes fel�p�t�s�ek, er�teljes marral, enyh�n lejt�s farral, alacsonyan t�z�tt farokkal, er�s l�bakkal. A k�kderes (blue roan), fekete, �s sz�rke sz�n gyakori, m�g a v�r�sderes (red roan), pej (bay) ritk�bb, �s a gesztenyesz�n� (chestnut), sz�rk�sbarna (dun), grulla �s palomino csak alkalomadt�n fordul el�. A k�k szemek, �s a vele j�r� overo �s sabino mint�zat sem szokatlan. Jellemz�en az overo mint�zat egy vagy t�bb szab�lytalan feh�r foltb�l �ll a testen, valamint felt�n� feh�r pofajegyekb�l. A tobiano minta nem fordul el�.

A hagyom�nyos Nokot�t �gy �rj�k le, mint korai indi�n l�t�pus. 140-150 cm marmagass�g�. Fej�k egyenes, profilb�l enyh�n konk�v. A f�l�k gyakran horgas a cs�cs�n�l. Er�s csontozat�ak, �s kem�ny pat�j�ak.

A ranch Nokota m�r kevert v�r�. Marmagass�ga 150-170 cm.

Kapcsol�d� link:
http://www.nokotahorse.org

A csikaszau l�

Valamikor elterjedt volt a d�lkeleti csikaszau, cseroki �s csaktau t�rzsekn�l. A csikaszau hagyom�nyok arra utalnak, hogy n�h�ny lovat szereztek De Soto exped�ci�j�t�l. K�s�bb, angol keresked�k r�v�n m�s fajt�k is megjelentek. A t�rzs �gy kezdete el kiteny�szteni azt a lovat, ami a k�vetkez� k�t �vtizedben nagy szerepet j�tszott �let�kben.
A francia-indi�n h�bor� sor�n az 1700-as �vek elej�n francia hadifoglyaikat egyenk�nt cser�lt�k lovakra. Az id�szak csikaszau lov�t a k�vetkez�k�ppen �rt�k le: kicsi, kb. 130 cm magas, z�rt fel�p�t�s�, j�l fejlett izomzattal.
A l�nak nagyon r�vid nyaka volt, �s n�melyiknek legel�skor sz�t kellett terpeszteni a l�bait, mint ahogy egyes vadlovak �s zebr�k szokt�k. R�vid t�v� fut�sban verhetetlen volt.

A l� nagyon nyugodt term�szet� volt, �s a t�rzs sokoldal�an haszn�lta: m�lh�z�s, tehersz�ll�t�s, vad�szat...

Az 1700-as �vek k�zep�n, �s az amerikai f�ggetlens�g ut�n a csikaszau lovak nagyon kedveltek lettek a telepesekn�l �s m�shol a gyarmatokon. A d�len tartott par�d�kon �s versenyeken a lovakat negyed m�rf�ld�n versenyeztett�k. 1792-ben a Knoxville Gazette dics�rte a csikaszau m�n, "Poimingo" teljes�tm�ny�t, akit a t�rzs szeretett f�n�k�r�l neveztek el. Amikor a t�rzset az Indi�n Territ�riumra telep�tett�k, a csikaszauknak volt a legt�bb lovuk, a l� ember ar�nya mintegy 3 volt az egyhez.

Az Outstanding Modern Quarter Horse Sires c. m�ben Frye, a csikaszau lovakat mint a quarter lovak igazi �seik�nt eml�tette. Az 1800-as �vek v�g�n a csikaszau teny�szet kezdett kihalni az eur�pai �s arab �llom�nyokkal val� kevered�se folyt�n, �s a mai quarter l� vette �t a hely�t. De m�g maradtak csikaszau lovak Outer Banks-en Virginia, �szak- �s D�l-Karolina k�ls� partjain.

1957-ben J. A. (Andy) Barker elhat�rozta, hogy felt�masztja a csikaszau fajt�t. Az �szak-Karolinai Love Valley-ban megalak�totta a Csaikaszau L�egyes�letet (Chickasaw Horse Association). Barker Kanad�ba ment �s a feketel�bak v�r alt�rzs�nek rezerv�tum�b�l fiatal m�neket hozatott. Az �llatokat az atlanti-partvid�k csikaszau lovaival keresztezte. A Nemzeti Csikaszau L�egyes�let k�zpontja ma Clarinda, Iowa �llamban, �s a csoport tagjai olyan lovakat regisztr�lnak �s teny�sztenek, ami m�retben, sz�nben �s jellemben megk�zel�ti az eredeti csikaszau lovakat.

3. A pinto

A pinto jelent�se foltos vagy tarka, s ez�rt �gy nevezik az ilyen sz�n� lovakat. A foltos lovak sem ismeretlenek az �vil�gban, de az indi�nok felett�bb kedvelt�k a t�bbsz�n� lovakat, �s az ilyenek teny�szt�s�vel pr�b�lkoztak is. A spanyol muszt�ng von�sai a berber lovakra vezethet�k vissza, s az �szak-afrikai foltos berber lovaknak h�rom f� sz�n�k volt: a festett overo, a l�biai leop�rdfoltos (feh�r l� kis fekete p�tty�kkel a test�n �s a pat�k fel�), feh�r l� pej vagy fekete f�lekkel, valamint fejtet�vel. A komancs nyelvben megk�l�nb�ztett�k a v�r�s, v�r�sess�rga vagy fekete pintot. Voltak m�g v�r�s, s�rga �s fekete f�l�ek. A k�jov�k a pintot ink�bb n�nek val� h�tasnak tekintett�k. Napjainkban az 1947-ben megalakult Pinto Horse Association of America Inc. (PtHA) t�m�r�ti az amerikai foltos l�teny�szt�ket, az�rt hogy fenntarts�k a b�rmilyen fajt�j� l�, vagy p�ni "sz�nmin�s�g�t". Ezeket �rdemes �ttekinteni, mert az indi�nokn�l is el�fordultak ilyen t�pus�ak.

A tobiano az uralkod� �s leggyakoribb sz�n. A l�bak rendszerint feh�rek, legal�bb a cs�nk �s a t�rd alatt. A s�t�t foltok rendszerint egy vagy mindk�t �gy�kot bor�tj�k, �s szab�lyosak, egyenletesek. A nyakon, mellkason �s/vagy v�llakon mindig van kerek vagy ov�lis folt, az �n. "harci pajzs". A pofa �ltal�ban egyezik az egysz�n� lovak�val (sima, orrfolt, csillag vagy h�ka), m�g a testsz�n s�t�t vagy feh�r lehet. A s�r�ny �s a farok rendszerint k�t sz�nnel kevert. A tobianok t�bbs�g�nek foltja sima sz�l�. A t�bbs�g h�t�n feh�r. A tobiano rajzolat domin�nsan �r�kl�dik.

Az overo sz�n� l�n�l a feh�r �ltal�ban nem keresztezi a h�tat a farok �s a mar k�z�tt. K�v�natos, hogy mindegyik l�b, vagy legal�bb az egyik s�t�t legyen. A pofa mint�zat rendszerint l�mp�s. A testen lev� foltok t�lnyom�r�szt szab�lytalanok vagy "f�r�szesek", ahelyett, hogy �les elk�l�n�ln�s lenne a k�t sz�n k�z�tt. A s�r�ny �s a farok egysz�n�. Az overo, a recessz�v g�nek �ltal �r�kl�d� feh�r jegyek mint�ja, ami megszokott volt a spanyol eredet� �jvil�gi lovakn�l.

Sabino Overo: Foltos vagy deres (roany) f�leg a foltok sz�lein�l. A legmegszokottabb overo minta. H�tuk egysz�n�. A minta a hast�l �s l�bakt�l terjed felfel�, �s er�sen deresek, valamint sz�r�ket feh�r foltok pettyezik. A sabinonak gyakran p�tty�s vagy deres jelleg� pofajegye van. N�luk ritka a csillag vagy a h�ka. A m�sik jellemz�je, hogy h�rom, vagy n�gy l�buk feh�r. Ha test�k nem t�l feh�r, akkor s�r�ny�k �s farkuk egysz�n�.

Frame Overo: Feh�r foltok a l� t�rzs�n s�t�tebb sz�n� "kerettel". A frame overok 95%-a egysz�n� a h�t�n a mart�l a farokig, �s szokatlan, ha a farok kevert sz�n�. A foltok sz�le hat�rozott, f�r�szes, gyakran bels� p�tty�kkel. A pofejegy vegyes. Legal�bb egy l�buk teljesen s�t�t.

Splash White Overo: Nagyon ritka. Szinte mindegyik splash white mindegyik vagy egyik szeme k�k vagy sz�rke. Mintha fel�lr�l �nt�tt�k volna le, a minta a l�bak fel� csorog hat�rozott, nem f�r�szes sz�l� foltokkal. A h�ton gyakran h�z�dik feh�r folt a mar �s farok k�z�tt. A l�b rendszerint feh�r a cs�nkt�l vagy t�rdt�l, de el�fordul az ellenkez�je is. A nyakt� �s a f�l szinte mindig sz�nes, de a szemek ritk�n foltosak.

Medicine Hat: A l� teste feh�r, s�t�t f�lekkel �s fejtet�vel, ami sapk�ra eml�keztett. A mellkason l�v� sz�nes foltot "pajzsnak" nevezik. M�shol is lehetnek foltok, egyik vagy mindk�t szemn�l �s a l�gy�kon. A szem gyakran r�szben vagy teljesen k�k, f�leg ha a szem k�r�li r�sz pigmenthi�nyos. Vannak kiv�telek, s�t�t szemek feh�r b�r�n. A "harci fejd�sz" t�pusn�l hasonl� a mint�zat, csak kevesebb sz�nben, rendszerint csak kalappal �s nagyon ritk�n folttal m�s ter�leten.

A fejd�sz �s pajzs sz�ne v�r�s, barna, fekete, k�k, b�bor vagy s�rg�sbarna, de mindig deres. Szemei rendszerint s�t�tek szemfeh�rrel, pat�i feket�k, vagy f�gg�leges cs�koz�s�ak.

A s�ks�gi l�kult�r�ban kedvelt t�pus volt, a komancs harcosok �gy hitt�k, hogy ha valaki ilyen l�val megy a csat�ba, akkor sebezhetetlen lesz.

A Spanish-Barb Breeders Association �s a Spanish Mustang Registry pr�b�lja meg�r�zni ezt a t�pust. Csakhogy b�rmilyen pinto l� ide sorolhat�, ha rendelkezik "sapk�val". Az ide�lis t�pusn�l s�t�t sz�n a szemeken, mellkason, horpaszon, �s farkon. Azokat a spanyol lovakat, melyek csak fejd�sszel, esetleg egy vagy k�t pajzzsal rendelkeznek, szint�n ebbe a t�pusba sorolj�k, b�r nem teljes �rt�k�ek.

A tovero leggyakrabban a tobiano �s overo keresztez�s�b�l sz�rmazik. A legt�bb esetben az eredm�ny k�tsz�n� minta kever�ke.

P�ld�ul egy tobiano l�mp�s pofajeggyel, �s f�r�szes foltokkal. Overo tobiano-szer� mint�zattal, de feh�r folt n�lk�l a h�t�n rendszerint tovero, �s az egyenesnek t�n�, nem f�r�szes foltok is �rulkod�ak.
Azonban bizonyos overo vagy tobiano lovak tovero t�pus�nak t�nhetnek, m�gha nem is azok genetikailag.

Kapcsol�d� link:
http://www.pinto.org

4. Apal�sza

A fajta az idah�i n�p�rszi indi�noknak k�sz�nheti l�trej�tt�t, akik 1710 k�r�l jutottak els� h�tasaikhoz, �s hamarosan nagyszer� lovasok lettek. A Fenns�k, ahol �ltek, kiv�l� vid�knek bizonyult a lovak tart�s�ra. Okos �s megfontolt teny�szt�ssel a n�p�rszi t�rzs �s rokonaik a kaj�szik hatalmas m�neseket hoztak l�tre. A n�p�rszik h�ress� v�ltak lovaik gyorsas�g�r�l �s sz�v�ss�g�r�l, melyek k�z�l a legkiemelked�bb a hagyom�nyos harci l�, az apal�sza volt. B�r az elnevez�s elt�r�lhetetlen�l a n�p�rszikhez kapcsol�dik, lehets�ges, hogy eredetileg a pal�szokt�l ered, akik a n�p�rszik �s kaj�szik k�zeli bar�tai voltak. �rt�ke k�tszeresen vagy h�romszorosan haladta meg az �tlag l��t. A fenns�k k�zel�ben �l� s�ks�gi feketel�b indi�nok pl. 1877 el�tt nagyon kev�s apal�sz�val rendelkeztek.

A h�res exped�ci� egyik vezet�je Meriwether Lewis 1806. febru�r 15.-�n feljegyezte a n�p�rszi lovakr�l:

"Lovaik l�that�an kit�n� fajta; fens�gesek, eleg�ns form�j�ak, �l�nkek �s kitart�ak... n�melyek nagy feh�r p�tty�kkel sz�rtak szab�lytalanul �s elkeveredve fekete, barna, pej, vagy m�s s�t�t sz�nnel."

Nem tudni, hogy h�ny n�p�rszi l� volt p�tty�s, de val�sz�n�leg 10%-uk. Akkoriban a feh�r, fekete-feh�r �s pettyes lovak ir�nt volt nagy az �rdekl�d�s, ezeket kiemelked� harcosok haszn�lhatt�k. Igen szemreval� �llatok voltak, az �tlagos fenns�ki teny�szetn�l nagyobbak �s nehezebbek, biztos l�b�ak �s kitart�k, j�l alkalmazkodtak a fenns�k v�ltozatos terep�hez.

Amikor t�rzs 1877-ben Kanad�ba menek�lt, de m�g a hat�r el�tt meg kellett adniuk magukat, a katonas�g elkobozta �s eladta lovaik z�m�t. A fajta azt�n elveszett, vagy felh�gult a kevered�s sor�n. Azonban egy oregoni farmer Claude Thompson 1938-ban felismerte a fajta fontoss�g�t, �s l�trehozta az Apal�sza Lovas Klub-ot, s ezzel megakad�lyozta elt�n�s�ket. A fajt�t el�sz�r, mint "pal�sz l�"-k�nt �rt�k le, utal�sk�ppen a Pal�sz-foly�ra, vagy a pal�sz t�rzsre. Az Apal�sza elnevez�s 1938-t�l lett hivatalos.

Magass�ga 142 �s 160 cm k�z�tt mozog. Feje egyenes profil�, nyaka magasan tartott. V�llai d�ltek, sz�p form�j�ak. H�ta er�s, fara kerek, izmos. Farka magasan t�z�tt, l�bai szil�rdak, sz�razak, pat�i kem�nyek. Sz�v�s, kitart�, nagy �ll�k�pess�g�, ig�nytelen, bar�ts�gos, �s ragaszkod� term�szet�. Jellemz�je a ritk�s s�r�ny, �s faroksz�rzet.

Az apal�sz�nak h�rom k�l�nleges jegye van: (1) foltos vagy pettyes b�r a sz�j, orr, a szemek valamint a l�gy�k k�rny�k�n, (2) a pat�t hossz�ban vil�gos �s s�t�t cs�kok tark�tj�k, ezek a rendk�v�l er�s pat�k jegyei, �s v�g�l (3) az �riszt k�r�lvev� szemfeh�rje (sclera), ami hasonl�t az emberi szemhez.

A tarka sz�n sz�mos v�ltozat�ban teny�sztik, mint leop�rd (s�t�t p�tty�k vil�gos alapon), h�pihe (vil�gos p�tty�k s�t�t alapon), takar� (feh�r cs�p�, �gy�k p�tty�s vagy sima), m�rv�nyozott (kis s�t�t sz�r�sok vil�gos alapon), z�zmar�s (kis vil�gos sz�r�sok s�t�t alapon), p�tty�s (vil�gos vagy s�t�t p�tty�k a testen), takar� p�tty�kkel, deres (roan), takar�val, vagy takar�val �s p�tty�kkel. Egysz�n�ek is el�fordulhatnak. Az Apal�sza Lovasklub 13 alapsz�nt ismer el, mint a pej, gesztenyesz�n, fekete, feh�r �s palomino.

Kapcsol�d� link:
http://www.appaloosa.com

5. G�nd�r l�

G�nd�r l� �br�zol�sa a t�li kr�nik�kban

A minikonzsu V�r�s L� rajz�n is felismerhet�k ezek a k�l�nleges lovak.
T�bb lakota �s jankton�j t�li kr�nik�ban az 1803-04-es �vet �gy jel�lik, mint a t�l, amikor g�nd�r lovakat loptak. A forr�sok viszont elt�rnek abban, hogy kikt�l szerezt�k ezeket az �llatokat. Lehettek varjak, asszinibojnok, arikar�k vagy paunik. Azonban egyet�rtenek abban, hogy gyapjas vagy g�nd�r sz�r� lovakat vittek haza, s az indi�nok nagyra �rt�kelt�k ezeket.

B�rmennyire is szeretn� az ICHO, a g�nd�r lovat jelenleg m�g nem ismerik el fajtak�nt, csup�n egy sz�rzett�pusk�nt. Mindenf�le m�ret�, k�lsej�, �s sz�n� lehet, csak a t�li sz�rzet v�ltozik a gy�r�dt selyemszer�t�l a hull�moson �t, a loknisig. A s�r�ny lehet spir�los, loknis, �s rasztaszer�. A farok k�l�nf�le m�rt�kben hull�mos, vagy g�nd�r. A f�l bels� sz�re is g�nd�r, a sz�j k�r�li tapogat�sz�r�k, a szempill�k, �s a cs�dsz�rzet gyakran g�nd�r, vagy hull�mos. A ny�ri sz�rzet rendszerint sima, b�r n�ha enyh�n hull�mosnak t�nhetnek. N�melyik l� sz�re eg�sz �vben is er�sen g�nd�r, b�r a t�li sz�rzethez k�pest m�r nem olyan vastag �s hossz�.

A nevadai Damele csal�d volt az els�, ami a nevadai muszt�ngm�nes g�nd�r lovait �sszegy�jt�tte �s teny�szteni kezdte az 1930-as �vekben. Ezeket m�s fajt�kkal, saj�t arab, morgan m�njeikkel keresztezt�k. Az ut�dok is g�nd�r sz�r�ek lettek, teh�t a g�nd�r g�n �r�kl�dhet�. �s m�s g�nd�r von�sok is megmaradtak, mint az er�s csontozat �s pat�k, nyugodt, �rtelmes, k�nnyen idom�that� �s bar�ts�gos term�szet, er�s alkat �s �ll�k�pess�g. A teny�szt�shez m�s fajt�kat is felhaszn�ltak, mint apal�sza, h�tasl�, quarter �s draft, mert a g�nd�r�k sz�ma kev�s volt. Napjaink g�nd�r lovainak t�bbs�ge az � teny�szet�k lesz�rmazottai. Napjainkban a teny�szt�k m�r ink�bb a g�nd�rt p�roztatj�k g�nd�rrel, �s t�rekednek az eredeti t�pus meg�rz�s�re.

Az indi�nok is teny�sztik, f�leg a Crow, Standing Rock, Crow Creek �s Fort Berthold Rezerv�rumban.

Kapcsol�d� linkek:
http://www.curlyhorses.org
http://www.curlyhorses.com

GAZDAGS�G LOVAKBAN

Az egyik l�ban gazdag csoport mint a k�jova, komancs, k�jova-apacs �s oszidzs, a d�li s�ks�gon �lt, ahol a t�l viszonylag kellemes, �s a mexik�i, texasi, k�s�bb amerikai telep�l�sek k�zels�ge b�rmikor lehet�v� tette l��llom�nyuk b�v�t�s�t id�szakos porty�kkal.

A viszonylag gazdag t�rzsek m�sik csoportj�t k�pez� kaj�szi, valavala, jumatila, �p�rszi, jakima, pal�sz, flethed, pendorej, �szaki sos�ni �s egyes j�t csoportok a Szikl�s-hegys�gt�l nyugatra �ltek, ahol nagyr�szt mentesek voltak a s�ks�gi indi�nok porty�it�l, �s ahol a telek viszonylag enyh�bbek �s �lelemben gazdagabbak voltak, mint az �szaki s�ks�gon.

A Fels�-Missouri ment�n az egyetlen l�ban gazdag t�rzs a varj� volt, a feketel�bak d�li szomsz�djai, akik kiterjedt l�kereskedelmet folytattak a gazdagabb fenns�ki t�rzsekkel.

A feketel�bakt�l keletre, a Missouri k�zel�ben �lt nom�d �s f�lnom�d t�rzsek mind kevesebb l�val rendelkeztek. A nom�d asszinibojnok �s kr�k annyira szeg�nyek voltak, hogy k�lt�z�skor tov�bbra is kuty�ik sz�ll�tott�k a terhet. A f�ldm�ves mand�n, hidatsza �s arikara indi�nok fontos l�keresked�k voltak, de l�that�an keveset tartottak meg maguknak.

A titon-lakota, s�jen, arapaho t�rzsek l��llom�ny tekintet�ben egyenrang�ak voltak a feketel�bakkal. Ezeket a n�peket k�z�prang�aknak tekinthetj�k. Kevesebb lovaik voltak, mint a d�li s�ks�gi �s fenns�ki indi�noknak, de t�bb volt, mint a f�ldm�ves n�peknek, (kiv�ve az oszidzsot), �s a Missourit�l keletre �s �szakkeletre �lt t�rzseknek.