Alexandria
Neve:     Egyiptomi neve Rakote volt. A jelenlegi nev�t Nagy S�ndorr�l kapta i.e. 322-ben.
T�rt�nete:     Alexandria sokkal ink�bb g�r�g, vagy m�g ink�bb hellenisztikus v�ros, mint egyiptomi. A hellenisztikus kult�ra fellegv�rak�nt m�g Ath�nt is megel�zte. A ptolemaiosz-korban (i.e. 322-30) volt f�v�rosa a K�t Orsz�gnak. Ma a hajdani v�ros jelent�s r�sze m�r a F�ldk�zi-tenger alatt van, k�zt�k az �kor h�t csod�j�nak egyike, az alexandriai ph�rosz.
Kultusza:     Itt �llt Szerapisz isten egyik f� kultuszhelye, a Serapeum (nem �sszet�vesztend� a szakkarai Szerapeummal, mely az �pisz-bik�k temetkez�helye volt.)
M�eml�kek:     A Szerapeum mellett igen sok g�r�g-r�mai kori m�em�k tal�lhat� a v�ros ter�let�n. Ezek k�z�l kiemeln�m a Pompeius-oszlopot �s az i.sz. I-II. sz�zadb�l sz�rmaz� katakomb�kat, melyekben �rdekes �s kiss� groteszk m�don �tv�z�dik az egyiptomi �s a g�r�g �br�zol�sm�d.

But�
Neve:     Eredeti neve Per-Uadzset (Uadzset H�za), illetve a v�ros k�t r�sz�re utal a Pe �s a Pep (Dep) elnevez�s. Mai neve Tell el-Farain (A F�ra�k H�za).
T�rt�nete:     A pre- �s proto-dinasztikus korban Als�-Egyiptom f�v�rosa. Uadzset kultusza miatt kiemelt ideol�giai szerepe tette fontoss�.
Kultusza:     Uadzset kobraistenn� f� kultuszhelye.
M�eml�kek:     Uadzset H�z�b�l sajnos nem sok maradt r�nk. Az �sat�sok arra a megd�bbent� lehet�s�gre engednek k�vetkeztetni, mely szerint Buto m�rete nem �llt ar�nyban az egyiptomi t�rt�nelemben bet�lt�tt ideol�giai szerep�vel.


Xoisz
Neve:     Mai neve Szaha.
T�rt�nete:     Egyetlen dinaszti�t szolg�lt csak f�v�rosk�nt, a M�sodik �tmeneti Korban. A 14. dinasztia ut�n a hikszosz hatalom�tv�tellel elvesztette kiemelt st�tusz�t.
Kultusza:     ?
M�eml�kek:     ?

Szaisz
Neve:     Egyiptomi neve Szau (a Szaisz ennek g�r�g form�ja) illetve Per-Neith (N�ith H�za). Ma Sza el-Hagar �ll a hely�n.
T�rt�nete:     A v�ros alap�t�sa az egyes�t�s kor�nak hom�ly�ba v�sz, de neve m�r az egyiptomi t�rt�nelem kezdete �ta ismert. B�r m�r az �birodalomban nomosz-sz�khely volt (az 5. als�-egyiptomi nomosz sz�khelye), politikailag csak az i.e. 8. sz�zadban v�lt fontoss�, amikor a 26. dinasztia kir�lyainak f�v�rosa lett.
Kultusza:     Mint egyik neve is mutatja, a v�ros N�ith istenn� f� kultuszhelye volt.
M�eml�kek:     A v�rosb�l m�ra csak n�h�ny k�t�mb maradt, a legt�bb �p�letet a k�z�pkorban elhordt�k. K�veik ma a N�lus rosette-i �ga ment�n fekv� telep�l�sek �p�leteiben tal�lhat�ak.

Tanisz
Neve:     Az egyiptomiak Dzsanet-nek h�vt�k, a Tanisz n�v ennek g�r�g megfelel�je. Ma Szan el-Hagar n�ven tal�lod meg a t�rk�pen.
T�rt�nete:     Tanisz a 21. �s 22. dinasztia f�ra�inak sz�khelye �s a K�s�korban v�gig a 9. als�-egyiptomi nomosz k�zpontja volt. Alap�t�s�nak idej�t �s az alap�t� szem�ly�t hom�ly fedi. Pierre Montet, Tanisz egyik �sat�ja felt�telezte, hogy a v�ros azonos II. Ramszesz f�v�ros�val, Per Ramszesszel, de ezt az elk�pzel�s�t v�g�l sem �rott, sem r�g�szeti forr�ssal nem tudta al�t�masztani.
Kultusza:     A v�ros �n. Nagy Templom�t Amonnak szentelt�k, amit a 21. �s 22. dinasztia Amon-paps�g�nak befoly�sa, az �llam teokratikus von�sainak el�t�rbe ker�l�se magyar�z.
M�eml�kek:     A v�rost a m�lt sz�zadban olyan kiv�l� egyiptol�gusok �satt�k, mint Mariette �s Petrie. A legjelent�sebb lelet m�gis a 20. sz�zadhoz �s Montet nev�hez f�z�dik. � tal�lt r� a 21. �s 22. dinasztia f�ra�inak gazdag s�rjaira, szokatlan m�don a templomk�rzeten bel�l. A gy�ny�r� leletanyagb�l Pszuszenn�sz ez�stszarkof�gj�t �s Undebaudet t�bornok melld�sz�t megtekintheted a Gal�ria rovatunkban.

Avarisz
Neve:     Eredeti neve Per-Uaret, ma Tell el-Dabaa k�rny�k�re teszik (pontos helye m�ig ismeretlen).
T�rt�nete:     A v�ros t�rt�nete p�rhuzamos a hikszoszok egyiptomi uralm�nak kr�nik�j�val. Nem tudjuk, hogy kor�bban �lt-e m�r v�ros azon a helyen, ahol a "puszt�k fejedelmei" (ld. �r�sunkat a T�m�ink k�z�tt) a sz�khely�ket �p�tett�k, de egyiptomi neve �s a megel�z� korokb�l sz�rmaz�, kir�lyi �p�tkez�sre utal� jelek arra engednek k�vetkeztetni, hogy a telep�l�s m�r a hikszosz besziv�rg�s el�tt is lakott volt. Avarisz f�nykora a 15. dinasztia, a hikszoszok ki�z�se ut�n elvesztette f�v�rosi st�tusz�t.
Kultusza:     A hikszoszok vall�si k�zpontjak�nt Sz�th kultusza volt elterjedt a v�rosban.
M�eml�kek:     A hikszosz f�v�ros legend�s er�dj�nek m�ra h�re hamva sincs. M. Bietak �s n�met csoportja dolgozik a terepen, a "p�sztorkir�lyok" nyom�t keresve.

Per Ramszesz
Neve:     A v�ros eredeti nev�n v�lt ismertt�, mely annyit tesz: "Ramszesz H�za". A Bibli�ban csak Ramszesz n�ven szerepel. Pontos f�ldrajzi helye ismeretlen, valahol a mai Kantir k�zel�ben fek�dhetett.
T�rt�nete:     Per Ramszeszt II. Ramszesz alap�totta �s tette meg f�v�ros�v� �s kir�lyi sz�khely maradt eg�szen a 20. dinasztia - ramesszida kor - v�g�ig. F�nykor�ban a legenda szerint Egyiptom legszebb v�rosa volt, m�g Th�b�t is fel�lm�lta.
Kultusza:     ?
M�eml�kek:     A v�ros hajdani nagys�g�r�l ma m�r szinte semmi sem �rulkodik. Az itt �ll� templomokb�l, palot�kb�l csak t�red�kek ker�ltek el�.

Bubasztisz
Neve:     Egyiptom neve Bast vagy Per Basztet, azaz "Basztet h�za". Ma Tell-Basztak�nt jel�li a t�rk�p.
T�rt�nete:     Bubasztisz az egyiptomi t�rt�nelem legkor�bbi szakasz�t�l fogva jelent�s v�ros volt, f�nykora azonban sokkal k�s�bbre, a XXII. dinasztia kor�ra tehet�, melynek kir�lyai innen sz�rmaztak. A K�s�korban a 18. als�-egyiptomi nomosz sz�khelye volt. F�ldrajzi fekv�se miatt (az �zsiai tartom�nyok fel� vezet� �t egyik csom�pontja) strat�giai jelent�s�ge a f�ra�k figyelm�nek �lland� k�zpontj�ba helyezte.
Kultusza:     Mint neve is mutatja, ez volt Basztet istenn� f� kultuszhelye. A v�rost szinte teljes eg�sz�ben ezzel az istens�ggel azonos�tott�k, m�s isten helyi tisztelet�nek nincs nyoma, kiv�ve egy harmadik �tmeneti kori Atum-templomot.
M�eml�kek:     A Basztet-templom fennmaradt r�szei II. �s III. Oszorkon, valamint II. Nektanebosz munk�j�t d�cs�rik. Megtal�lt�k Teti �s I. Pepi ka-templomait, valamint III. Amenemhat �s III. Amenhotep szed-k�poln�it is, tov�bb� sok jelent�s f�ra�kori tisztvisel� s�rj�t �s a szent Basztet-macsk�k harmadik �tmeneti korb�l sz�rmaz� temetkez�hely�t is.
Felt�r�sok:     A Basztet-templomot E. Naville t�rta fel a XIX. sz�zad v�g�n.

Heliopolisz
Neve:     Egyiptomi neve Junu vagy Iunu, a Bibli�ban forr�sokban On-k�nt szerepel. Mai nev�t a g�r�g�kt�l kapta, jelent�se: napv�ros. Ter�let�nek nagy r�sz�n Kair� egyik k�lv�rosa terpeszkedik.
T�rt�nete:     A v�ros t�rt�nete a m�tikus korba, s�t az egyiptomi teremt�st�rt�netig ny�lik vissza. Itt volt ugyanis az �sdomb, a teremt�s, az Els� Alkalom helysz�ne. A v�ros a napkultusz idej�n, az 5. �s 6. dinasztia uralma alatt �lte f�nykor�t, de a teremt�s-m�toszban bet�lt�tt szerepet miatt mind el�tte, mind pedig ut�na igen fontos, paps�ga r�v�n rendk�v�li befoly�ssal b�r� v�ros volt.
Kultusza:     Heliopolisz R�, a napisten �s Atum, a teremt� istens�g f� kultuszhelye volt. Itt �llt az Egyiptomban valaha �p�tett legnagyobb �s legpomp�sabb naptemplom. A teremt� isten megtestes�l�sei, a benu-mad�r (f�nix) �s a Mnevisz-bika kultusz�t is itt �polt�k.
M�eml�kek:     A pomp�zatos naptemplomb�l m�ra semmi sem maradt, ahogy a v�ros t�bbi nevezetess�g�b�l sem (de k�veiket a szemf�les kutat� megtal�lhatja Kair� r�gebbi negyedeinek falaiban). Az egyetlen m�eml�k, ami m�g idevonzza a l�togat�t, az I. Szesz�sztrisz gy�ny�r� obeliszkje. Ebben az is szerepet j�tszik, hogy a ter�let szinte 100%-ban lakott vagy megm�velt, ez�rt tov�bbi felt�r�sa gyakorlatilag lehetetlen.

Memphisz
Neve:     A v�rosnak m�r a f�ra�korban is sok neve volt. Az alap�t�skor az Ineb-Hedzs nevet kapta (Feh�r Fal). A k�s�bbiekben tal�lkozunk a Hut-Ka-Ptah (Ptah Ka-janak H�za) n�vvel, majd a v�ros elnyerte m�ig legismertebb nev�t, mely az I. Pepi piramis�t�l �r�k�lt Men-Nofer-Pepi, azaz g�r�g�l Memphisz. Mai neve M�t-Rah�na.
T�rt�nete:     Az egyes�tett Egyiptom els� f�v�rosa, melyet a legend�s �llamegyes�t� M�n�sz (Aha) alap�tott i.e. 2700 k�r�l. Kir�lyi sz�khely st�tusz�t az Els� �tmeneti Kor v�g�ig, kiemelt szerep�t pedig az �kori Egyiptom eg�sz t�rt�neleme sor�n meg�rizte.
Kultusza:     Az �n. memphiszi tri�sz (Ptah, Szekhmet �s Nofertum) illetve az �pisz-bika f� kultuszhelye.
M�eml�kek:     A hajdani Memphisz nagys�g�r�l ma m�r szinte semmi sem �rulkodik. Annak ellen�re, hogy szinte minden uralkod� �p�tekezett Memphiszben, munk�juknak m�ra csak igen kev�s nyoma maradt, az is rendk�v�l romos �llapotban. Itt l�that� azonban II. Ramszesz fekv� kolosszusa (a "fekv� Ramszesz"), ami miatt mindenk�pp �rdemes bet�rni M�t-Rah�n�ba �tban Szakkara fel�.

Ity-taui
Neve:     Ity-Taui a v�ros eredeti neve, mely azt jelenti: "a k�t orsz�g megb�k�t�je". A n�v egyben politikai programot is megfogalmaz: alap�t�sakor az Els� �tmeneti Kor z�rzavara m�g �l�nken �lt Egyiptom eml�kezet�ben. Pontos helye ismeretlen, valahol a mai el-List k�zel�ben fek�dt.
T�rt�nete:     A v�ros alap�t�ja I. Amenemhat, a 12. dinasztia els� f�ra�ja. A v�ros a 12. �s 13. dinasztia kir�lyi sz�khelye volt, a de a M�sodik �tmeneti Korban a st�tusza megsz�nt. K�s�bbi t�rt�net�r�l nem sokat tudunk.
Kultusza:     ?
M�eml�kek:     A k�zelben tal�lhat� I. Amenemhat �s I. Szesz�sztrisz piramisa.

Herakleopolisz
Neve:     A hajdani Hut-Neni-Niszut ("A kir�lyi gyermek h�za") a g�r�g-r�mai korban nyerte el a Herakleopolisz Magna nevet. Ma Ihn�szja el-Medine.
T�rt�nete:     Alap�t�sa az egyiptomi t�rt�nelem kezdet�re tehet�, az �birodalom idej�n m�r a 20. fels�-egyiptomi nomosz sz�khelye. Neve azt mutatja, hogy a v�rost eredetileg k�tel�kek f�zhett�k a kir�lyi h�zhoz. F�nykora az Els� �tmeneti Kor, amikor egy id�re kir�lyi sz�khely lett a 9. �s 10. dinasztia f�ra�inak uralkod�sa alatt. Itt t�r ki az a l�zad�s, mely sokak szerint a cs�cspontja volt az Els� �tmeneti Kor v�ls�g�nak.
Kultusza:     A v�ros f�istene Herisef (Harszaph�sz) volt, akit k�s�bb a g�r�g�k H�rakl�sszal azonos�tottak. Innen ered a H�rakleopolisz elnevez�s. A templom�ban m�g a K�s�korban is folyt kultusz-tev�kenys�g.
M�eml�kek:     Harszaph�sz templom�nak maradv�nyainak felt�r�s�t a 19. sz�zadban Naville �s Petrie kezdt�k el. A munk�t Lopez �s az �ltala vezetett spanyol exped�ci� fejezte be a k�zelm�ltban.

Akhet-Aton
Neve:     A v�ros neve h�ven t�kr�zi alap�t�ja vall�si n�zeteit. Azt jelenti, hogy "Aton F�nyhegye". Mai neve Tell el-Amarna.
T�rt�nete:     A v�ros �letrajza r�vid �s viharos. Echnaton el�tt a ter�let nem volt lakott, az eretnek f�ra� sz�z f�ld�n �p�tkezett. Az 5. uralkod�si �vben k�lt�z�tt udvar�val egy�tt Akhet-Atonba. Uralkod�sa idej�re ez lett a kir�lyi sz�khely �s a vall�si reform k�zpontja. Echnaton hal�la ut�n, a restaur�ci� �veiben a v�ros eln�ptelenedett. Alig 20 �vig tart� t�nd�kl�s ut�n a Akhet-Aton csillaga le�ldozott.
Kultusza:     Aton, a G�mb f� kultuszhelye.
M�eml�kek:     Sz�mos h�res leletet k�sz�nhet a r�g�szet �s az egyiptol�gia Akhet-Atonnak. A legh�resebb tal�n a gy�ny�r� Nofertiti-fej, ami a Berlini M�zeum f�ny�t emeli, illetve az �n. amarnai lev�lt�r, mely a kor nemzetk�zi levelez�s�t tartalmazta �s rendk�v�l �rt�kes t�rt�neti forr�sk�nt szolg�lt.

Thinisz
Neve:     A v�ros eredeti neve Tjeni volt, ma Girga n�ven ismert.
T�rt�nete:     Egyiptom legkor�bbi - m�g k�r�zkori - k�zpontjainak egyike, �s b�r a sz� szoros �rtelm�ben nem nevezhet� f�v�rosnak, ez a telep�l�s adta az els� f�ra�kat a K�t Orsz�gnak. Nagada, Ab�dosz �s Koptosz mellett a fejlett predinasztikus kult�r�k egyik g�cpontja volt. Nem tudjuk, hogy az els� f�ra�k - legyenek ak�r m�g csak Fels�-Egyiptom, ak�r az eg�sz orsz�g urai - honnan korm�nyozt�k "birtokukat", de biztos, hogy Thinisz az egyes�t�s kora k�r�l k�zponti szerepet j�tszott az egyiptomi t�rt�nelemben.
Kultusza:     ?
M�eml�kek:     ?

Abydosz
Neve:     A v�ros eredeti neve Abdzsu volt. A mai Umm el-Kaab �s K�m esz-Szultan telep�l�sek �ltal lefedett ter�leten �llt.
T�rt�nete:     M�r a Nagada-kult�r�k kor�ban is �llt itt telep�l�s �s a predinasztikus kort�l az als� N�lus-v�lgyi kult�r�k egyik legszentebb helye volt. Temet�j�ben minden korb�l tal�lunk s�rokat, kenot�fiumokat, �ldozati szt�l�ket. A f�ra�korban zar�ndokhely volt, ahov� aki tehette elzar�ndokolt, hogy �ldozzon az alvil�g isten�nek. A tehet�sebbek a t�lvil�gi boldogul�s z�logak�nt szt�l�t is �ll�tottak itt. A v�ros a K�z�pbirodalomt�l a legn�pszer�bb vall�si k�zpont volt, de politikai szerepe nem tiszt�zott.
Kultusza:     A dinaszti�k kor�nak kezdet�n egy helyi t�lvil�g-istent, Khenti-Imentiut tiszteltek itt, akinek szem�lye lassan azonosult Ozirisszel. A legenda szerint itt �llt Oz�risz (egyik?) s�rja is. Ez volt a sz�nhelye az �venk�nti Oz�risz-miszt�riumnak, mely Amon th�bai Opet-�nnep�hez volt hasonlatos, mind nagys�grendben, mind pedig pomp�ban.
M�eml�kek:     A terep telis-tele van m�eml�kekkel a predinasztikus kort�l a k�s�korig, de mind k�z�l a legl�tv�nyosabb I. Sz�thi halotti temploma, amelyet eg�sz Egyiptom legszebben kidolgozott �s legjobb �llapotban fennmaradt alacsony-reliefjei d�sz�tenek. M�g�tte van az Ozirion - szint�n I. Sz�thi �p�t� munk�ss�g�t d�cs�ri - �s nem messze apja komplexum�t�l II. Ramszesz temploma. A terepet a XIX. sz�zad v�g�n kezdte felt�rni �. Amelineau, majd a XX. sz�zad elej�n Flinders Petrie �s A. Caulfield folytatta.

Denderah (Dendera, Dandarah, stb.)
Neve:     Egyiptomi neve Junet vagy Tantere. Ut�bbib�l sz�rmazik a g�r�g Tent�risz n�v, melyt�l m�r egyenes �t vezet a v�ros mai nev�hez, melynek sz�mos helyes�r�sa haszn�latos.
T�rt�nete:     Egyes forr�sok utalnak r�, hogy m�r a predinasztikus korban is �llt itt templom. Kheopsz f�ra� �p�ttette �jj�, �s ett�l fogva minden korb�l tal�lhat�k fejleszt�s, �jj��p�t�s, restaur�l�s nyomai. A 6. fels�-egyiptomi nomosz sz�khelyek�nt igen jelent�s rangot viselt, f�nykora az �birodalom �s az I. �tmeneti Kor. A g�r�g-r�mai korban szerep�t Kena (Qena) vette �t �s b�r a v�ros nem n�ptelenedett el, lakoss�ga el�g jelent�sen megcsappant. Ennek ellen�re m�g a r�mai cs�sz�rok is �p�tkeztek Denderahban.
Kultusza:     A v�ros els�sorban Hathor istenn� f� kultuszhelyek�nt ismert, azt m�r kevesen tudj�k, hogy a legkor�bbi kultikus eml�kek H�ruszhoz k�t�dnek, majd az �birodalom idj�n Ihit, a zene isten�t tisztelt�k itt. E k�t istens�g kultusza akkor is folytat�dott, amikor a v�ros m�r sokkal ink�bb Hathorhoz k�t�d�tt, �s egy H�rusz-Hathor-Ihi h�rmass�g alakult ki.
M�eml�kek:     A v�ros l�tk�p�t Hathor ptolemaiosz-kori temploma uralja, melynek k�l�nlegess�gei a b�jos, szisztrumot form�z� Hathor-fejes oszlopok �s az �n. kript�k, melyeket a templom al� v�gtak be �s rendeltet�s�kr�l - minden tal�lgat�s ellen�re - m�ig sincs semmi fogalmunk. A templom egyik kuri�zum�t, a denderah-i zodi�kust a franci�k ellopt�k. Ma a Louvre-ban l�that�, az eredetit a templom egyik tet�-szent�ly�ben egy igen kormos m�solat p�tolja. Szint�n a Hathor-k�rzetben van a r�mai kori mammiszi [ (c) by Traianus], illetve a k�rzett�l keletre egy m�sik templom az edfui H�rusznak szentelve.

Koptosz
Neve:     Az egyiptomiak Gebtunak nevezt�k. Mai neve Kift (Qift), mely a kopt Keft n�vb�l ered. A k�zismert Koptosz n�v a g�r�g�k hagyat�ka.
T�rt�nete:     A predinasztikus korban a k�r�zkori kult�r�k egyik k�zpontjak�nt tartj�k sz�mon Nagada �s Abydosz mellett. A f�ra�k idej�n a 5. fels�-egyiptomi nomosz sz�khelye volt, innen indultak a kereskedelmi utak a V�r�s-tenger �s ez volt az �sszek�t� pont a keleti-sivatag b�ny�i fel� is.
Kultusza:     Koptoszr�l els�sorban Min kultusza jut az esz�nkbe, pedig kor�ntsem � volt a v�ros egyetlen istens�ge. A maradv�nyok arra utalnak, hogy az Ozirisz-�zisz-H�rusz tri�sz is igen jelent�s helyet foglalt el a telep�l�s vall�si �let�ben.
M�eml�kek:     A legjobb �llapotban Min �s �zisz temploma maradt fenn, de azonos�that� egy Ozirisz-szent�ly �s sz�mos kisebb templom is. Term�szetesen itt is a ptolemaiosz-kori �s k�s�bbi maradv�nyok a legl�tv�nyosabbak, ami azonban nem jelenti azt, hogy a kor�bbi f�ra�k nem ford�tottak figyelmet a v�rosra. Itt tal�lhat� a legend�s VII. Kleop�tra Philopat�r egyik szent�lye. A r�mai cs�sz�rok kezeinek nyoma felt�n�en gyakori (Caligula, Claudius, Traianus).
Felt�r�sok:     Flinders Petrie a XIX. sz�zad v�g�n azonos�totta a telep�l�st, a XX. sz�zad elej�n R. Weill �s A. J. Reinach folytatta a munk�j�t.

Th�ba
Neve:     A Th�ba g�r�g eredet� n�v, a v�ros eredeti neve Uaszet volt. A mai Luxor nevet Amon itt tal�lhat� d�li templom�t�l (Ipet Reszit, azaz D�li Ipet) �r�k�lte, Karnak pedig szint�n a templom ut�n (Ipet Szut, azaz Kiv�lasztott Hely), a k�zeli el-Karnak falur�l lett elnevezve. A legt�bbsz�r csak "nyugati part"-k�nt emlegetett th�bai nekropolisz t�bb apr� telep�l�sb�l �ll: Deir el-Bahari, Deir el-Medine (Szet Maat), El-Tarif, Dr� Abu en-Naga, Sheikh Abd el-Gurna, illetve a Kir�lyok (Bib�n el-Muluk) �s a Kir�lyn�k V�lgye (Bib�n el-Harim).
T�rt�nete:     Th�ba csillaga a 11. dinasztia hatalomra jut�s�val kezdett emelkedni, kor�bbi t�rt�net�r�l szinte semmit sem tudunk. F�nykora a 18. dinasztia ideje, amikor kir�lyi f�v�ros volt. Amon, mint birodalmi isten t�rnyer�se �s az Amon-paps�g egyre n�vekv� befoly�sa r�v�n azonban az assz�r d�l�sig meg�rizte kiemelt st�tusz�t, mint adminisztrat�v �s vall�si k�zpont.
Kultusza:     El�bb Montu, majd a th�bai tri�sz (Amon, Mut �s Honszu) f� kultuszhelye, a nyugati parton Deir el-Medine Meret-szeger tisztelet�nek k�zpontja volt.
M�eml�kek:     Th�ba rengeteg a kultusz- �s halotti-templom�t illetve kir�lyi �s nemes� s�rjait felsorolni is hossz� lenne. M�eml�kekben az egyik leggazdagabb v�rosa Egyiptomnak, szinte minden korb�l, minden uralkod� hagyott maga ut�n �p�tm�nyt Th�b�ban.

Eszna
Neve:     Az egyiptomiak k�t n�ven is ismert�k a mai Eszn�t: Junit �s Ta-szenet ("a n�v�r"). A g�r�g�k a Latopolisz nevet adt�k neki egy szentnek tartott halfajta (Latesz) ut�n, melynek helyi tisztelet�t egy kiterjedt �llattemet� leletei is bizony�tj�k.
T�rt�nete:     ?
Kultusza:     A k�rny�k Khnum isten egyik f� kultuszhelye. Nem csak a v�rosban, de mintegy 20 km-es k�rzt�ben is tisztelt�k, err�l sz�mos, m�r elpusztult, de a 19. sz�zad utaz�i �ltal m�g meg�r�k�tett templom tanuskodik. Khnum mellett N�ith �s Heket istenn�k helyi kultusza is kimutathat�.
M�eml�kek:     Az esznai Khnum templom sokak szerint a legszebb a ptolemaida templomok k�z�l. �rdekes l�tv�nyoss�g az esznai rakpart, melyet Marcus Aurelius r�mai cs�sz�r kartusai (!) d�sz�tenek, �s m�g mind a mai napig haszn�lj�k a helyi lakosok.
Felt�r�sok:     Eszn�t�l 12 km-re d�lre folynak �sat�sok, ahol a r�g�szek a Khnum-templomok egyik�t igyekeznek kiszabad�tani a homok fogs�g�b�l.
Az esznai nagy templom nagy r�sz�t lehetetlen felt�rni, tekintve, hogy ahhoz le kellene bontani a templomra szorosan r��p�lt lak�h�zak jelent�s r�sz�t.

Hierak�npolisz
Neve:     A v�ros g�r�g nev�n a legismertebb, mely annyit tesz "A S�lyom V�rosa". Eredeti, egyiptomi neve Nehen, ma K�m el-Ahmar, azaz "V�r�s Domb".
T�rt�nete:     Fels�-Egyiptom pre- �s proto-dinasztikus f�v�rosa, majd az �jbirodalom kor�ig a 3. fels�-egyiptomi nomosz sz�khelye.
Kultusza:     Itt �ll H�rusz egyik legnagyobb temploma. (G�r�g neve is erre a kultusz-k�zpontk�nt bet�lt�tt szerep�re utal.)
M�eml�kek:     Itt tal�lhat� Egyiptom els� festett s�rja, az �n. 100-as s�r, valamint a sokak �ltal er�dnek nevezett, de val�j�ban ismeretlen rendeltet�s� kora-dinasztikus t�gla�p�tm�ny. A v�ros k�r�l predinasztikus telep�l�s-nyomok �s temetkez�sek tal�lhat�k. A H�rusz-templomnak jelent�s r�sze m�g felt�r�sra v�r, de az 1897-99 k�z�tt folyt �sat�sok sor�n (J.E. Quibell �s F.W. Green) m�r sok egyed�l�ll� lelet ker�lt innen el�, pl. a Narmer-paletta, Skorpi� kir�ly buzog�nyfeje vagy az arany H�rusz-fej. Felt�r�sa ma is folyik.

Edfu
Neve:     Edfu az �kori Egyiptom Dzseba vagy m�sn�ven Meszen v�ros�nak hely�n �ll. A g�r�g�k, mivel H�ruszt Apoll�val azonos�tott�k, a v�rosnak az Apollinopolisz Magna (Apoll� nagy v�rosa) nevet adt�k.
T�rt�nete:     M�r az �birodalom idej�n is fallal k�r�lvett v�ros �llt itt.
Kultusza:     H�rusz isten egyik, a Ptolemaiszok uralkod�s�nak idej�n a legfontosabb kultuszhelye.
M�eml�kek:     H�rusz edfui temploma a ptolemaida korban, mintegy 180 �vig �p�lt �s ez a legjobb �llapotban fennmaradt egyiptomi templom �s egyben az egyiptomi templom�p�t�szet �rett korszak�nak t�k�letes p�ld�ja. A templom feliratai �s �br�zol�sai k�z�l k�l�n�s figyelmet �rdemel a H�rusz �s Sz�th harc�t bemutat� jelenetsor, valamint a templom alap�t�s�r�l �s a hozz� rendelt f�ldadom�nyokr�l sz�l� felirat. Mindkett� igen �rt�kes �s egyed�l�ll� forr�s. A templom hiposzt�l csarnok�nak bej�rat�n�l a legszebb, legfens�gesebb fennmaradt H�rusz szobor l�that�, fej�n Egyiptom kett�s koron�j�val.

Kom Ombo
Neve:     Egyiptomi neve Nubt vagy Nebut azaz, "az arany v�rosa". Klasszikus elnevez�se Ombosz, ebb�l ered mai neve, melynek jelent�se: "Ombosz dombja".
T�rt�nete:     Kom-Ombo k�rny�k�n igen sz�les megm�velhet� ter�let van, �gy a v�ros els�sorban mez�gazdas�gi szempontb�l volt jelent�s, a Ptolemaioszok idej�n itt volt Fels�-Egyiptom k�zpontja, kor�bban csak kis hely�rs�g �llom�shelyek�nt szolg�lt. Lakott volt, eg�szen a r�mai korig. �rdekess�g, hogy itt telep�tett�k le azokat a n�biaiakat, akiknek lakhely�t elnyelte a Nasszer-t�.
Kultusza:     A helyi kultuszok igen sz�vev�nyesek, a templommaradv�nyok sok isten tisztelet�t mutatj�k, igen szokatlan t�rs�t�sban. Az itt �p�tett nagy, ptolemaida templomot is k�t h�rmass�gnak aj�nlott�k, ami igen szokatlan az egyiptomi hagyom�nyok t�kr�ben. A templom egyik fele a Szobek-Hathor-Honszu h�rmass�g "otthona", m�g a m�sik fel�ben Haro�riszt im�dt�k, valamint k�t olyan istens�get, melyekr�l m�sutt nem igen hallani: Taszenetnofritot �s Panebtauit. Sokan �gy v�lik, hogy ez a k�t isten mesters�ges "k�pz�dm�ny", akik soha nem voltak tagjai a pantheonnak. A k�t templomf�l t�jol�sa arra enged k�vetkeztetni, hogy a Szobeket �s "csal�dj�t" illet� kultusz volt el�bbreval�.
M�eml�kek:     Term�szetesen els�sorban a kom-omb�i templomot emeln�m ki, mely sajnos igen rossz �llapotban maradt fenn a t�bbi, ptolemaiosz-kori templomhoz k�pest. Fel�p�t�s�ben is elt�r a t�bbi kort�rs templomt�l, nem k�veti az Edfuban, Denderah-ban, Eszn�ban megszokott alaprajzot. Tartozik hozz� egy kis r�mai-kori Hathor szent�ly, melyben most a szent krokodik-m�mi�kat mutatj�k be a l�togat�knak.
Felt�r�sok:     Mivel igen k�zel fekszik a N�lushoz, Kom-Ombo jelent�s r�sz�t elmost�k az �rad�sok. A templom el�udvar�nak egy r�sze is a foly� martal�k�v� v�lt. Az esetleg betemetett, ptolemaiosz-kor el�tti maradv�nyok egyel�re felt�ratlanok �s sajnos jelent�s r�sz�k �gy is kell, hogy maradjon, mivel a felt�telezett hely�k a term�f�ldek alatt fekszik.

Elephantine
Neve:     Nev�t a hozz� tartoz� szigetet k�r�lvev�, f�rd�z� elef�ntokra eml�keztet� sz�rke gr�nit-szikl�kr�l kapta. Ma Asszu�n v�ros�hoz tartozik, mely a g�r�g Sz��n� hangz�sa nyom�n alakult ki. A klasszikus n�v eredet�t egyesek az egyiptomi Szunet , azaz "kereskedelem" sz� nyom�n v�lik etimologiz�lni. Az Elephantine n�v m�r nem mag�t a v�rost jel�li, csak a szigetet.
T�rt�nete:     Elephantine volt a K�t Orsz�g hagyom�nyos d�li hat�ra �s m�r a dinasztikus kor elej�t�l lakt�k. Persze a f�ra�k id�szakosan sokkal d�lebbre is kiterjesztett�k a birodalmat de a v�ros szimbolikusan mindig meg�rizte hat�rv�ros jelleg�t. F�ldrajzi helyzete �s az ebb�l ad�d� kereskedelmi poz�ci�, illetve a k�zeli gr�nit-b�ny�k adt�k a telep�l�s strat�giai jelent�s�g�t.
Kultusza:     Elephantine volt Khnum isten �s a k�r� szervez�d� tri�sz (Szatet �s Anuket) f� kultuszhelye. Az istenh�rmass�gnak szentelt templomkomplexum val�sz�n�leg a legnagyobbak k�z� tartozott Egyiptomban.
M�eml�kek:     A templomk�rzet sajnos k�zel sem maradt fenn olyan j� �llapotban, mint a karnaki Amon komplexum. A helyi gr�nitb�nya szolg�l �rdekes leletekkel. Itt tal�lhat� az �n. befejezetlen obeliszk, melyet csak f�lig v�stek ki a szikl�b�l mert megrepedt, �s egy szinte teljesen k�sz �llapotban l�v� m�mia-kolosszus, melyr�l senki sem tudja megmondani, hogy mi�rt hagyhatt�k a k�fejt�ben. A v�ros �tellenes partj�n �birodalmi tisztvisel�k s�rjai tal�lhat�k. Elephantine sziget�n tal�lhat� a legnevezetesebb nilom�ter.
Felt�r�sok:     A n�met Deutsches Archaologishes Institut munkat�rsai m�r hossz� �vek �ta dolgoznak a sziget d�li r�sz�n fekv� telep�l�s �s templom-komplexum felt�r�s�n.

Philae
Neve:     Egyiptomi neve szerint ez volt R� idej�nek szigete. Meg kell jegyezni, hogy amit ma Philae sziget�nek nevez�nk az val�j�ban az Agilkia-sziget. Az igazi Philae ma m�r a k�t asszu�ni g�t k�z�tti mesters�ges t� v�zszintje alatt van.
T�rt�nete:     A legkor�bbi nyomok Taharka uralkod�s�ra dat�lhat�k, igazi m�eml�kek azonban I. Nektanebosz uralkod�s�t�l fellehet�ek �s m�g a r�mai cs�sz�rok is �p�tkeztek itt. Ez is mutatja, hogy a K�s�korban igen jelent�s szerepet tulajdon�tottak neki. A ptolemoiosz-korban a sziget Egyiptom �s Mero� urainak k�z�s tulajdon�ban �llt.
Kultusza:     Neve arra utal, hogy ezen a helyen l�tt�k az egyiptomiak �jra megval�sulni, a R� idej�nek nevezett aranykor viszonyait. (�ppen ez�rt �n val�sz�n�tlennek tartom, hogy Taharka el�tt nem szenteltek neki figyelmet, de ezt m�r soha nem fogjuk tudni r�g�szetileg bizony�tani.) �rdekes, hogy �ppen ez a von�s a legkev�sb� szembet�n� a szigeten l�v� templom-komplexumot eln�zve, melyet k�t, k�l�nb�z� vall�si hat�s form�lt a jelenlegi k�p�re: az egyiptomi �s a meroitikus. Philae els�sorban az �zisz templom�r�l nevezetes, azt m�r kevesen tudj�k, hogy az eredeti Philae mellett �ll� Biga sziget Oz�risz sz�mos s�rjai k�z�l az egyiknek legend�kban felt�telezett helye volt, �s �gy az isten kultusz�nak egyik k�zpontja. A k�rny�k teh�t eredetileg az istenp�rosnak volt szentelve, de a K�s�korban �zisz kultusza sokkal n�pszer�bb volt, �gy �rthet�, hogy sokkal nagyobb figyelmet - �s ennek megfelel�en sokkal t�bb k�vet - kapott, mint f�rje a szomsz�dban. A merotikus (n�biai) vall�st Arensznuphisz �s Mandulisz istens�gek templomai k�pviselt�k. A kisebb templomok k�z�tt megtal�lhat� Imhotepnek, Dzs�szer polihisztor �p�t�sz�nek egy temploma �s Hathor egy kultuszhelye is. Az elej�n ugyan azt mondtam, hogy k�t vall�s form�lta a sziget k�p�t, van azonban egy harmadik is, mely ugyan ink�bb destrukt�v, semmint konstrukt�v ir�nyban, de igencsak hozz�j�rult a sziget vall�si �let�nek alakul�s�hoz. Ez a kereszt�nys�g. Philae egyike azon rendk�v�l ritka helyeknek, ahol j� ideig egym�s mellett �ltek a "pog�ny" kultuszok �s Jahve vall�sa. Ez volt az a hely, ahol a legtov�bb �ltek az egyiptomi kultuszok. V�glegesen Justinianus biz�nci cs�sz�r parancs�ra sz�molt�k fel az egyiptomi vall�si tev�kenys�geket a szigeten, �zisz kultusz-hely�t kereszt�ny templomm� nyilv�n�tott�k.
M�eml�kek:     A legl�tv�nyosabb l�tnival� term�szetesen az �zisz-templom, melynek jelenlegi �p�lete legnagyobb r�szben a ptolemaioszok m�ve, de Augustus cs�sz�r is �p�ttetett itt templomot, a sziget �szaki v�g�ben pedig Diocletianus kapuj�n kereszt�l ny�lik fens�ges kil�t�s a szigetet k�r�l�lel� mesters�ges t�ra. K�zvetlen�l az �zisz-templom mellett helyezkedik el egyik szem�lyes kedvencem: Traianus nyitott kioszkja, mely minden rombol�st t�l�lve, szinte eredeti pomp�j�ban t�nd�k�l.
Felt�r�sok:     Az abu-szimbeli sziklatemplomokhoz hasonl�an a m�lt sz�zad 60-as �veiben ezt a templom-egy�ttest is k�vekre szedt�k �s �jra fel�p�tett�k egy m�sik helyen, hogy meg�vj�k a v�zszint emelked�s�t�l. Ennek megfelel�en felt�rnival�t semmit sem hagyott. Az eredeti Philae szerintem m�g sok meglepet�ssel szolg�lna, de a v�zalatti r�g�szet k�lts�gei nem teszik lehet�v�, hogy r�g�szeti c�lpontk�nt sz�ba j�hessen.
A sziget minden �p�lete igen jelent�s k�rokat szenvedett a kereszt�nyek szobor-csonk�t�sai, kivakar�sai miatt.