A budapesti Sz�pm�v�szeti M�zeumban van egy el�g �rdekes bronzszobrocska a K�s�kor idej�r�l, amikor egy�bk�nt ontott�k (s�t, sz� szerint �nt�tt�k) az ilyesmit. A szobor �rdekess�ge, hogy a Sz�thisz istenn�t, mint �nmag�t �br�zolja.

Az istenn� a legismertebb csillagisten, meghat�roz�ja az egyiptomi mindennapoknak, ez�rt �br�zol�sa nagyon gyakori. Csakhogy az istenn� az esetek legnagyobb r�sz�ben Izisz-Sz�thiszk�nt jelenik meg, a fennmarad� r�szben pedig m�s istenn�kkel t�rs�tj�k. �n�ll� �br�zol�sa meglehet�sen ritka.

Sz�thisz a Sz�riusz csillag istenn�je, az� a f�nyes csillag�, amely az Orion csillagk�p mellett "balra lent" ragyog, �s az �gbolt egyik legf�nyesebb csillaga. K�nnyen felismerhet� volta mellett att�l �rvendett nagy n�pszer�s�gnek, hogy egy hetven napos olyan id�szakot k�vet�en, amikor egy�ltal�n nem volt l�that�, a ny�ri napfordul� ut�n �pp akkor jelent meg - heliakusan, azaz napkelte el�tt egy �r�val - a hajnali �gen, amikor az egyiptomiak sz�m�ra legfontosabb esem�ny, az �rad�s meg�rkezett. A n�gy, Egyiptomban haszn�latos napt�rrendszerben a n�gy�venk�nti sz�k��vek hi�nya miatt ad�dott egy ciklikus elt�r�s, �s az �ltal�ban haszn�latos napt�r �s az �gy nevezett Sz�thisz-napt�r 1461 �vente tal�lkozott. Ez az 1461 �v a Sz�thisz-ciklus, amely kronol�giai t�mpontot szolg�ltat, ugyanis dat�lt feljegyz�sek maradtak fenn bizonyos egybees�seir�l.

Mivel az Orion (Szah) csillagk�p �sszefon�dott Ozirisszel, a h�s�ges k�s�r�je �ziszhez kapcsol�dott. Egyes asztrol�giai �br�zol�sokon Szah kiny�jtott kez�ben tartja, mintegy felmutatja a Szopdet csillagot. De a Piramissz�vegekben Sz�thisz N�ith-tel azonos�tva is el�fordul, s�t, id�nk�nt f�rfialakban is! F�rfi�br�zol�sa II. Ramszesz halotti templom�nak, a Ramesszeumnak egyik gerend�j�n is megjelenik, mint Hor-Szoped, avagy Sz�thisz-H�rusz, H�rusz egyik form�ja. Azt gondoln�nk, hogy ebben az alakban is, mint az �zisz-Sz�thisz azonosul�sban is, Sz�thisz a b�s�g j�indulat� istens�ge, hiszen H�rusz a legpozit�vabb meg�t�l�s� istenek egyike, de nem �gy van. Sz�thisz-H�rusz ellen oltalmat k�rtek az istenekt�l, mert � - H�rusz harcias aspektus�t kidombor�tva - a ny�ri forr�s�got �s a rossz �rad�st hozta. R�ad�sul kett� is volt bel�le, egy keleti �s egy nyugati Sz�thisz-H�rusz - amint azt a ront�st hoz� istens�gek elleni v�dekez�st taglal� papiruszokb�l megtudhatjuk. Mitol�giai s�kon ez a k�t isten vezette azt az �ld�kl�st, amit az isteni kilencs�g rendelt el - vagyis Sz�thisz itt is az �gi Teh�n m�tosz�hoz k�t�dik. �s nem csak itt, hanem sz�mos helyen!

Az �rad�son nagyon sok m�lott, ha k�sett, vagy ha t�l alacsony volt, vagy �ppen t�l magas, az katasztr�f�t jelentett Egyiptomnak - f�leg a k�zn�pnek. A rossz �rad�sokt�l val� f�lelem nem csak a Sz�thisz-H�rusz alakj�ban jelenik meg, de a Sz�thisz-Szakhmet �s a Sz�thisz-Hathor p�rban is. Nem szabad megfeledkezni ugyanis Hathor bossz��ll�-megtorl� szerep�r�l sem, ami szint�n az �gi Teh�n m�tosz�ban l�that� leger�teljesebben. Az �gi Teh�n m�tosz�r�l Hathor kapcs�n r�szletesen �rtunk m�r.

Sz�thiszt a Hathorral azonos�t�s r�v�n nem csak az �ziszre utal� n�alakban, hanem teh�n alakj�ban is �br�zolt�k. M�r l�ttuk, hogy Sz�thisz-H�ruszk�nt f�rfialakja is lehet, �jabb h�mn�s istennel b�v�tve az am�gy is v�ltozatos panteont. E f�rfi-alakban R�vel is �sszef�gg�sbe ker�lhet, ilyenkor s�lyomfejjel is megjelenik. A Sz�pm�v�szetiben l�that� �n�ll� �br�zol�s�n az Ozirisszel val� rokons�gra (v�gs� soron pedig �ziszre) utal�, k�t tollal �k�tett atef-koron�t viseli. Szahmettel kapcsolatban oroszl�nfejjel is szok�s volt �br�zolni, a g�r�g-r�mai korban pedig a rendk�v�l n�pszer�v� v�l� �zisz-kultusz hat�s�ra kuty�n �ll� n�alakk�nt jelen�tett�k meg - �gy l�that� a szombathelyi Iseum homlokzat�n is. M�g k�s�bb, a kutya mot�vumb�l a Kutyacsillag elnevez�s �s egy kutyafej� Sz�thisz-Anubisz p�ros�t�s is l�trej�tt, de ez m�r a cs�sz�rkori hanyatl�s id�szak�hoz tartozik. �rdekes, hogy a Kutyacsillag n�v a magyar t�jnyelvben m�g tal�n ma is el�fordul.

No de v�rjunk csak, hogy ker�l a kutya a k�pbe? A g�r�g�k szerint a Sz�riusz a Canis Major csillagk�pben volt tal�lhat�, vagyis a Nagy Kuty�ban. Ennek az elnevez�se a mai napig megmaradt. A Canis Major ny�ri felbukkan�sa pedig a k�nikula bek�sz�nt�t jelzi. No �s mi is az a k�nikula? A "kiskuty�cska", a Canis Major legf�nyesebb csillaga. Ennek h�t�n lovagol be az �j �vet hoz� istenn�, �s a Kutyacsillag elnevez�sben ismerhet� fel, hogy Sz�thisz, ha nyelv�szeti szinten is, de m�g a mi korunkra is hat�ssal van.