A krokodilk�nt, vagy krokodilfej� emberk�nt �br�zolt Szobekr�l a legt�bben azt gondolj�k, hogy f�lelmetes istens�g volt. Azt m�r kevesebben tudj�k, hogy eredetileg a term�kenys�g-isten szerep�t t�lt�tte be, tekintve, hogy k�zelebbr�l nem meghat�rozhat� szerepe volt abban, hogy az �rad�s l�trej�jj�n, k�s�bb pedig teremt� aspektus�ban is tisztelt�k. Ennek t�kr�ben tal�n nem meglep�, hogy b�r alakja nagyon er�sen k�t�dik a krokodilhoz, ember- vagy kos-fejjel is �br�zolt�k, mint a t�bbi teremt� istens�get. Gyakorlatilag nincs is olyan von�sa, mely f�lelmet kelthetne. Kiv�ve persze a leg�ltal�nosabb megjelen�s�t. A N�lus partj�n s�t�lva akkoriban bizony �vatosnak kellett lenni, mert k�nnyen megl�thatta az �vatlan ember a t�k�rk�p�t egy krokodil szem�ben. Lehet, hogy az istens�g kegyes volt �s k�ny�r�letes, de ba-i (az egyiptomiak a szent �llatokat, a form�jukat ad� - vagy felvev� - isten ba-inak tekintett�k) nem mindig osztott�k ezeket az �rz�seket. A f�lt� any�k �ppen ez�rt gyakran im�dkoztak az istens�ghez, hogy ne ragadja el a gondatlanul k�sz�l� gyermekeiket, a kicsiknek meg unos-untalan sulykolt�k, hogy vigy�zzanak a foly�parton, mert ha nem el�g �vatosak, akkor bizony megharag�thatj�k a krokodilok ur�t.

Kultusza elsosorban a F�jj�mban volt n�pszer�. F� szent�ly�nek hely�t a g�r�g�k Krokodilopolisznak nevezt�k. Fennmaradt egy kedves legenda arr�l, hogy mik�nt honos�totta meg M�n�sz a Szobek-kultuszt a F�jj�mban. Egy alkalommal a f�ra� kuty�i megvadultak �s gazd�jukra t�madtak. A f�ra� �gy tudott elmenek�lni, hogy a t�ba vetette mag�t, �s ott egy krokodilba kapaszkodott, mely �tvitte a t� t�ls� partj�ra. A f�ra� h�l�b�l, mert az isten ba-ja megmentette, Sedet v�ros�ban elrendelte Szobek krokodil alakj�nak tisztelet�t.

A ptolemaida korban egy m�sik szent�lye is el�t�rbe ker�lt Kom Omb�ban, ahol egy szokatlan, teol�giailag nehezen megfoghat� h�rmass�g fejek�nt tisztelt�k. A tri�sz m�sik k�t tagja Hathor �s Honszu volt. A templomban mind a mai napig megtekinthet�ek az ott tartott szent krokodilok m�mi�i.

Vajon milyen messzire ment az �llatoknak, mint az isten f�ldi megtestes�l�s�nek im�data Szobek eset�ben? A krokodilokkal val� kapcsolat igen ellentmond�sos k�pet adott att�l f�gg�en, hogy a K�t Orsz�g melyik vid�k�n vizsg�ljuk. Volt, ahol haboz�s n�lk�l le�lt�k, s�t, vad�sztak r�, m�shol babon�s f�lelemmel tisztelt�k. A kultuszhelyeken rendszeresen kiv�lasztottak egy-egy sz�p p�ld�nyt m�g k�ly�k kor�ban, megszel�d�tett�k, fel�kszerezt�k, �s mindenf�le finoms�ggal etett�k, majd hal�la ut�n az emberekhez hasonl�an bebalzsamozt�k, �s f�nyes temet�si szertart�st keret�ben megszentelt f�ldbe temett�k. Ezek a krokodilok annyira hozz�szoktak az ember k�zels�g�hez, hogy gyakorlatilag vesz�lytelenek voltak.

Ma m�r sajnos nincsenek krokodilok a N�lus egyiptomi szakasz�n, mivel nem tudnak �tkelni a Nagy G�ton. Szobek is egyike lett azoknak az egyiptomi isteneknek, akiket a modern ember �r�kre sz�m�z�tt haz�j�b�l. A N�lus fels�bb szakaszain azonban m�g ma is rettegik a vil�g legnagyobb test� h�ll�j�t, a n�lusi krokodilust. Az any�k ugyan�gy agg�dva figyelik a foly�parton j�tszadoz� gyermekeiket, mint az �kori Egyiptom asszonyai, hiszen egy �rtalmatlannak t�n� far�nkr�l b�rmelyik pillanatban kider�lhet, hogy val�j�ban veszedelmes vad�llat. A Szobek-kultusz egy �jabb bizony�t�ka annak, hogy az egyiptomiak a sz�mukra vesz�lyt rejt� dolgokat, jelens�geket is a vil�g elengedhetetlen �s sz�ks�ges r�szek�nt fogt�k fel. Egy�bk�nt mi�rt tulajdon�tottak volna egy ilyen rettegett ragadoz�nak term�kenys�gi �s teremt� aspektust?