Memphisz f�istene, mint a Memphiszi Teol�gia vil�gteremt� istene t�bb szempontb�l is �rdekes tagja az egyiptomi pantheonnak. Azon kiv�teles istenek k�z� tartozik, akiknek nincs �llati alakjuk. K�k "�sz�sipk�ban" �lldog�l� m�miak�nt szok�s �br�zolni, kez�ben �sszefogott dzsed-oszloppal, wasz-jogarral ankh-hal - a h�rom szimb�lumot id�nk�nt egyetlen jogarr� kombin�lt�k �ssze a k�s�bbi korokban. Alakj�t id�nk�nt k�nny� �sszet�veszteni Honszuval, �m Ptah nem visel m�s fejd�szt, m�g Honszut gyermektinccsel �s n�ha Thot�hoz hasonl� holdas fejd�sszel szokt�k �br�zolni. Tri�sz�nak � a f�alakja, feles�ge Szahmet, a f�lelmetes, kett�s term�szet�, oroszl�nfej� istenn�, fiuk a l�tuszkoron�s Nofertum.

Ptah tisztelete legal�bbis egyid�s Memphisszel �s az egyes�tett birodalommal. M�g a v�ros egyik nev�ben is megtal�lhat�: Hut-ka-Ptah jelent�se: "Ptah lelk�nek h�za". Els� �br�zol�sa egy I. dinasztia idej�b�l val� k�ed�nyen ker�lt el� - Flinders Petrie Tarkhan mellett tal�lta, Memphiszt�l d�lre. Ez a d�li ir�ny szinte szimbolikus is lehetne, ugyanis Ptah memphiszi temploma a v�ros fal�t�l d�lre �llt - innen ered Ptah egyik �lland� jelz�je, a "fal�t�l d�lre lev�". Ptahot a k�zm�vesek �s m�v�szetek istenek�nt is tisztelt�k, ennek jel��l f�papja a "nagy, a k�zm�vesek vezet�je" c�met viselte. Kultusza t�rben �s id�ben egyar�nt elterjedt volt a K�t Orsz�gban.

Tisztelete mindig nagy s�lyt kapott. Szokarisz, a memphiszi nekropolisz oltalmaz�ja (kinek eml�k�t Szakkara a nev�ben is �rzi) egy id� ut�n beleolvadt alakj�ba, majd Oz�risszel ker�lt szorosabb �sszef�gg�sbe, t�bbek k�z�tt az �pisz-bik�k kapcs�n. Ennek ellen�re elker�lte a teljes azonos�t�st - ebben is a ritka kiv�telek k�z� tartozik.

Mag�nak a Memphiszi Teol�gi�nak fennmarad�sa is �rdekes t�rt�net. Sz�vege szerint egy �sr�gi, f�regr�gta papiruszon tal�lt�k Sabaka f�ra� idej�n, �s, hogy a pusztul�st�l meg�vj�k, k�be v�st�k. (Megmaradt t�red�ke a British Museum-ban tal�lhat�.) Ezzel a f�rgek dolg�t j�csk�n megnehez�tett�k, de korunk kutat�i�t is. Nem lehet tudni ugyanis, hogy a r�gi korokat nagyra becs�l�, a r�gi iratok nyelv�t j�l ismer� �s �gyesen ut�nz� id�szakban nem csak a nagyobb nyomat�k kedv��rt hivatkoztak-e az �birodalmi �s�kre. Ez akkoriban ugyanis szinte divatt� v�lt!

Ptah �s a Memphiszi Teol�gia �rdekes ellentmond�sban �ll Atummal �s a hozz� kapcsol�d� teremt�sm�tosszal. (Teremt�sm�toszokban ugyanis az egyiptomiak nem szenvedtek hi�nyt!) A teremt� aktus Ptahn�l puszt�n szellemi, m�g Atumn�l az anyag az els�dleges. Atum �nnemz�ssel teremtette a vil�got, Ptah viszont a gondolat �s a sz� erej�vel. Az egyiptomi felfog�s szerint a "val�s�g" l�trehoz�s�hoz az kellett, hogy a sz�v kigondolja �s a sz�j kimondja azt, ami megval�sul. Az els� ahhoz, hogy, mint idea megjelenhessen, a m�sodik az�rt, hogy az idea val�s�gg� v�lhasson. (Ez az eszme visszacseng a mai ezoterikus gondolkod�sban is!) Ptah a teremt�skor - az egyiptomiak �gy h�vj�k: az els� alkalom - nem csak a vil�got hozta l�tre, hanem az isteneket �s azok alakj�t, szent�lyeit, ritu�l�it is:

"Ptah el�gedett volt, minekut�n megteremtett minden dolgot �s minden isteni sz�t. Megalkotta az isteneket, l�trehozta a v�rosokat, kijel�lte � a ker�leteket (nomoszokat). Elhelyezte az isteneket szent�lyeikbe, elrendelte �ldozataikat, szent�lyeiket megalap�tv�n. Olyann� tette a test�ket, hogy sz�v�k el�gedett legyen."

(K�kosy L�szl� ford�t�sa)

Az anyag �s a szellem vil�gn�zete �ll itt szemben egym�ssal! Szemben�ll�suk azonban megmaradt a hitvita szintj�n, nem vont mag�val t�nyleges �ssze�tk�z�st, vall�sh�bor�t.

A sz�, a n�v teremt� erej�nek egyiptomi m�tosza nem egyed�l�ll� elk�pzel�s az �korban. Az akk�d (babiloni) teremt�s-eposz (En�ma elis) kezdete is erre utal:

De utalhatunk M�zes els� k�nyv�re is: "Kezdetben vala az Ige" - �ll�tja az �sz�vets�g, s�t Isten teremt� ereje �gy nyilv�nul meg: "Legyen vil�goss�g!" Nos, lett is... Az m�r azonban m�s k�rd�s, hogy �li (az �sz�vets�g teremt� istene), vagy Ptah volt-e vil�gteremt�sben sikeresebb. Azt hiszem, ezt mindenkinek mag�nak kell eld�ntenie. :o)

HoremWeb