A Hegy titokzatos �rn�je �zig-v�rig �jbirodalmi istenn�, �s szigor�an Th�b�hoz k�t�dik. A th�bai nyugati part legmagasabb hegy�nek, a ma El-Quorn (arabul: A Szarv) n�ven ismert, 450 m�ter magas hegynek istenn�je �, annak a hegynek, mely term�szetes piramisk�nt magasodik a th�bai nekropolisz f�l�. Kultusza a XVIII. dinasztia idej�n kezd�d�tt, �s a XXI. dinasztia alatt �rt v�get, ahogy a Kir�lyok V�lgye elvesz�tette addigi szerep�t. Az istenn�t rendszerint �gaskod� kobrak�nt �br�zolj�k, mely fej�n Hathor-koron�t visel: k�t �k�rszarvat, k�zt�k a napkoronggal. N�ha azonban megjelenik kobrafej� n�alakk�nt, vagy �ppen ford�tva: n�i fejet visel� kobrak�nt is, az eml�tett fej�kkel. Ez val�sz�n�leg visszavezethet� arra a t�nyre, hogy a hegy patr�nusa el�z�leg Hathor volt. Neve azt jelenti: "Aki A Csendet Szereti". � v�di a nekropolisz csendj�t, mely egyben szimboliz�lja a titoktart�st �s �gy meg�vja a kir�lys�rokat a feld�l�st�l. Szerepe kett�s. Jellem�t tekintve nem felt�tlen�l gonosz, de kegyetlen �s szigor�. Kem�nyen �t�l, �s a legkisebb hib�t is szigor�an b�nteti, vaks�ggal, k�gy�mar�ssal, vagy ak�r hal�llal. K�ny�rtelen�l s�jt le mindenkire, aki a nekropolisz b�k�j�t b�rmi m�don megzavarja. Remek�l illik hozz� a meredek fal� szakad�kokkal szabdalt, g�rgeteges, �s rendszerint rettenetesen forr� hegy minden vesz�lye �s szesz�lye. Ugyanakkor a XVIII-XX. dinasztia s�r�p�t�i v�d�istenn�j�kk�nt tisztelt�k. Meret-szeger hegye alatt tal�lhat� falujuk, Szet Maat, az Igazs�g Helye (ma Deir el-Medine) nem csak a munk�soknak, hanem el�lj�r�iknak �s csal�djuknak is otthonul szolg�lt. A falub�l keskeny hegyi �sv�ny vezetett �t a Kir�lyok V�lgy�be �s a Kir�lyn�k V�lgy�be, amelyek �tv�gtak a falu f�l�tti gerincen is. Itt, egy valamelyest v�dett helyen �tmeneti sz�ll�sk�nt egy kisebb telep is volt. A munk�sok itt sz�lltak meg, ha nem volt el�g idej�k a faluba visszamenni, vagy ha v�ratlan rossz id�: khamsz�n vagy a ritka, de rendk�v�l heves �s nagyon hirtelen �rkez� z�porok egyike utol�rte �ket. Az �t helyenk�nt szakad�k sz�l�n vezet, �s gyakran cs�sz�s a k�t�rmel�kt�l. Tele van olyan vesz�llyel, mely egy elv�tett l�p�s, egy rosszul kisz�m�tott mozdulat eredm�nyek�ppen k�nnyen az �let�be ker�lhet annak, aki ezeket az utakat j�rja nap, mint nap. Az �sv�ny nagy r�sze f�l�tt ott tornyosul az �rn� Hegye, szinte r�nehezedve a t�jra. Mindez alighanem el�g ahhoz, hogy elhiggy�k: Meret-szeger igen sz�les k�rben tiszteletnek �rvendett azok k�r�ben, akik a kir�lys�rok �p�t�s�n�l valamilyen szerepet j�tszottak. Az �sv�nyek ment�n k�t-h�rom, Ptahnak �s Meret-szegernek szentelt k�polna is �llt. Meret-szeger egy id� ut�n kiterjesztette hatalm�t a kis telep�l�sre, amely a K�t Orsz�g legkiv�l�bb �s legjobban fizetett mesterembereinek �s csal�djaiknak otthona volt. A hallgatag �rn� r�sz�v� v�lt a mindennapoknak �s a XIX-XX. dinasztia idej�n m�r bele is sz�l a falu �let�be. T�rt�nt egyszer, III. Ramszesz uralma alatt, hogy az egyik munkavezet�, egy bizonyos Neferabu megd�zsm�lta a munk�sok olajk�szlet�t, majd megv�dolta egy becs�letes t�rs�t, hogy elterelje a gyan�t mag�r�l. Ekkor azonban furcsa dolog t�rt�nt: megvakult. Meret-szeger nem t�rte b�n�s viselked�s�t. A munkavezet� megijedt, bevallotta tett�t �s tiszt�zta megv�dolt t�rs�t, �s az �rn� szokatlan kegyet gyakorolva megbocs�tott neki, visszaadta a l�t�s�t. Azoknak azonban sosem bocs�tott meg, akik a hegyen �tkelve nem voltak ir�nta elegend� tisztelettel, �s nem figyeltek a l�buk el�. Az � b�ntet�s�k gyakran hal�l volt. �ll�t�lag az istenn� m�g enn�l is kegyetlenebb�l b�nt el azokkal, akik nem tartott�k meg a f�ra�k nyughely�nek titk�t. B�r a kis munk�sfalu ma m�r kihalt �s romos, csup�n a turist�k verik fel a csendj�t, de Meret-szeger m�g mindig gondosan �rzi azt. Nemr�giben egy holland h�lgy is kiv�vta az �rn� haragj�t, �s egy felt�ratlan akn�ba (mely tal�n �pp egy s�rhoz tartozott, melyet szok�s szerint az istenn� oltalm�ba aj�nlottak) zuhanva ott veszett. Hi�ba kiab�lt seg�ts�g�rt. Hangj�t a babon�s helybeliek ugyan meghallott�k - saj�t bevall�suk szerint - de a nekropolisz szellemeinek tulajdon�tott�k, akik sz�mukra egy�ltal�n nem szokatlan "vend�gek". (Rendszeresen megjelennek, �s �ltal�ban kacs�kat sz�llva meg, a s�rok k�r�l hangoskodnak haragjukban.) Holtteste mellett egy k�peslapra �rt feljegyz�st tal�ltak, amelyben kijelentette, hogy a saj�t hib�j�b�l �rte a baleset, �s senkit ne tegyenek felel�ss� �rte. Ebb�l is l�tszik, az �rn� nemcsak szigor�, de igazs�gos is, �s az igazs�got el�hozza az emberekb�l. N�ha nagyon nagy �ron. HoremWeb

Taweret (To�risz) �s Meret-szeger egy �jbirodalmi fogadalmi szt�l�n   Az El-Quorn Az �tmeneti sz�ll�s az Igazs�g Helye f�l�tti nyergen Az El-Quorn a Kir�lyok V�lgy�b�l n�zve Born v�lem�nye szerint Szenenmut e szobr�n val�sz�n�leg Meret-szegerhez im�dkozik. A Csend �rn�j�nek birodalma: az El-Quorn oldala.