A kosfejes Khnum az �n. elephantine-i istenh�rmass�g feje, csal�dj�val (legt�bbsz�r Satet �ll mellette feles�gk�nt �s Anuket kettej�k l�nya) egy�tt az els� katarakt�nak �s azon t�l a N�lus titokzatos forr�s�nak oltalmaz�ja, �s ezen kereszt�l egyben az �rad�s rendj�re �s a f�ld term�kenys�g�re is �gyel. Ennek megfelel�en f�temploma az els� katarakta kezdet�n�l, Elephantine sziget�n (a mai Asszu�n) volt, de tekint�lyes temploma volt Her-Werben (itt Heket f�rjek�nt) �s Eszn�ban (itt egy m�sik h�rmass�g f�rfi tagjak�nt) is. Az esznai Khnum templom sokak szerint a ptolemaiosz-kori templomok legszebbike. Az istens�g tisztelete az els� katarakta felett, a n�biai templomokban is kimutathat�. Ennek k�l�n�sen sz�p p�ld�ja II. Ramszesz b�t el-wali templom�nak falain l�that�, ahol a f�ra� az elephantine-i h�rmass�g el�tt h�dol.

Szerep�t tekintve szorosan k�t�dik a teremt�shez is, mivel a m�tosz szerint � alkotja meg fazekaskorongj�n az �l�l�nyek test�t �s ka-j�t �s a k�s�bbi vall�si felfog�s szerint teremt� aspektusa �ltal�nosabb� v�lt, �s az istens�g bel�pett a kozmikus teremt� princ�piumok k�z�. Ennek k�vetkezt�ben kultusza eg�sz Egyiptomban elterjedt, b�r legintenz�vebben a m�r eml�tett kultuszhelyeken �polt�k.

Khnummal kapcsolatban ism�t el�t�rbe ker�l a kosnak Amon eset�ben m�r t�rgyalt term�kenys�gi aspektusa, �s szerepe az egyiptomi j�vend�mond�sban. (Eml�kezz�nk Amon kosfejes �br�zol�s�ra �s or�kuluumaira!).

�rdekes, hogy az isten teriomorf �br�zol�s�t n�zve nyomonk�vethetj�k az egyiptomi juh-tart�s v�ltoz�s�t is. A legkor�bbi �br�zol�sokon n�gyszarv� kosk�nt jelenik meg, k�s�bb v�zszintes, hull�mos szarvai vannak, mely az �kori Egyiptomban honos, de m�g a f�ra�-korban kihalt Ovis longipes paleoaegyptiaca-ra jellemz�. Bizonyos Khnum-�br�zol�sok azonban egy k�s�bb elterjedt m�sik, k�tszarv�  juh-fajt�t id�znek (Ovis platyura aegyptiaca).

F� kultuszhely�n, Elephantine sziget�n alakj�hoz egy igen komoly csetepat� (hmm ... ma ink�bb nemzetk�zi konfliktusnak nevezn�nk) is k�t�dik, ami a Kr.e. 410-ben, a perzsa uralom idej�n, eg�szen pontosan II. Dareiosz uralkod�sa alatt esett meg. Ezt az esetet �rint�legesen m�r eml�tett�k kor�bbi �r�sainkban is, de soha nem mulasztan�nk el egyetlen alkalmat sem, hogy �jra kit�rj�nk r�. : )

A szigeten az Kr.e. VI. sz�zadban egy er�s zsid� kol�nia j�tt l�tre, mely vall�s�t akad�lytalanul gyakorolhatta �s helyi perzsa tisztvisel� r�teg kegy�t �lvezte. Ennek k�vetkezt�ben egy ki�lezett t�rsadalmi �s vall�si fesz�lts�g j�tt l�tre: egyr�szr�l az egyiptomiak gy�l�lt�k a zsid�kat, mert azok a perzs�kat szolg�lt�k; m�sr�szr�l pedig Khnum isten templom�ban a kost, az isten szent �llat�t felt�tlen tisztelet �vezte, m�g p�rsz�z m�terrel arr�bb a zsid�k b�r�nyt �ldoztak a peszah �nnep�n. A konfliktus akkor robbant ki, amikor - �ll�t�lag - a zsid�k nem �tallottak a Khnum templom k�zvetlen szomsz�ds�g�ban b�r�nyt �ldozni. Khnum papjai a helyi perzsa tisztvisel� (szatrapa) t�voll�t�ben annak helyettes�hez fordultak, megnyert�k j�indulat�t, mire az enged�lyezte az egyiptomi seregeknek, hogy rombolj�k le Jahve elephantine-i templom�t. Ezen a t�rt�neten kereszt�l nagyon j�l megfoghat� az egyiptomi-perzsa konfliktus �s �ltal�ban az egyiptomi idegengy�l�let, mely igencsak megnehez�tette az Kr.e. VI-V sz�zad belpolitik�j�t. A zsid�k k�s�bb enged�lyt kaptak ugyan a templom �jj��p�t�s�re (a perzsa szatrap�t�l), de erre soha nem ker�lt sor. A vall�sukban s�rtett egyiptomiak felgy�jtott�k a koloni�t.