Khepera (m�s n�ven Khepri vagy Kheper) a leg�sibb egyiptomi istenek egyike. Igen keveset tudunk r�la, kultusza nagyon nehezen �rhet� nyomon az egyiptomi vall�sban. Sz�vegekben �s �br�zol�sokon tal�lkozhatunk vele, de templom�r�l se tudunk, �s mitol�giai szerepe sem tiszt�zott. Funkci�j�nak k�t dimenzi�ja szorosan �sszef�gg egym�ssal. Egyfel�l � a teremt�s szimb�luma, az �nmag�b�l keletkez� l�tez�. Neve teljes alakj�ban (Khepera Kheper-Dzsesef) azt jelenti "Aki �nmag�t Teremti", "Aki �nmag�b�l Keletkezik" (a kheper sz� jelent�se: t�rt�nni, keletkezni, teremteni, v�lni valamiv�). Legt�bbsz�r szkarabeuszk�nt �br�zolj�k, vagy szkarabeusz-fej� emberk�nt, esetleg teljesen antropomorf alakban, szkarabeusz-szimb�lummal a feje f�l�tt. A szkarabeusz sz�les k�rben ismert egyiptomi szimb�lum, de jelent�s�vel csak kevesen vannak tiszt�ban. Felmer�l a k�rd�s, hogy mi k�ti �ssze a teremt� istent a ganajt�r� bog�rral. A v�laszt a szkarabeusz szaporod�si szok�saiban kell keresn�nk. A bog�r pet�it a g�rgetett r�gbe helyezi �s az �j egyed teljes fejl�d�si peri�dus�n kereszt�l ott is marad. A r�gb�l m�r a kifejlett bog�r b�jik el�. Az egyiptomiak ebb�l annyit l�ttak, hogy a szkarabeusz �lettelen anyagb�l v�lik �l�v�, illetve �letet teremt az �lettelen anyagb�l. �gy v�lt szimb�lum�v� az �nmag�b�l keletkez� �letnek, a teremt�snek �s a meg�jul�snak. A meg�jul�shoz kapcsol�dik szerep�nek m�sik vonatkoz�sa, mely a naphoz �s R�-hez, a napistenhez k�ti. Eszerint Khepera a nap �gi �tj�nak egyik st�dium�t jelk�pezi, a felkel� napot, a meg�jult, megfiatalodott, �jj��ledt R�t. Erre a szerep�re utal IV. Thotmesz szt�l�je, mely a g�zai Nagy Szfinx mells� mancsai k�z�tt �ll. A felirat szerint Khepera a g�zai nekropolisz �rz�je �s a Szfinx nem m�s, mint az � s�rja. A Nagy Szfinx kelet fel� n�z, a felkel� napot k�mleli �vezredek �ta. Arra a pontra szegezi tekintet�t, ahol Khepera minden reggel felt�nik. IV. Thotmesz a hallhatatlans�g istenek�nt is utal r� ( ld. Id�zetek). Boleslaw Prus "A f�ra�" c�m� k�nyv�ben hadsereget t�r�tenek le a kijel�lt vonul�si �tr�l �s egy �let munk�j�val ki�sott csatorn�t temetnek be az�rt, hogy elker�ljenek egy szkarabeuszt, melyet egy katona az �ton l�tott. Nem akarj�k kock�ztatni, hogy a sereg eltapossa a szent �llatot. Hogy ez az epiz�d mennyire fedi val�s�got, hogy az istens�g tisztelet�t mennyire vet�tett�k le magukra az �llatokra, azt nem tudhatjuk biztosan. Utal�sok az�rt akadnak, de ezek k�l�nb�zhettek az egyes �llatok eset�ben. (Ha zargat�suk b�n volt, akkor hogyan vad�szhattak vizil�ra, amely Tho�risznek �s Sz�thnek is szent �llata volt? Nem mondhatjuk ezt �ltal�noss�gban.) Az biztos, hogy az �llat, melyben az adott isten megtestes�l szentnek sz�m�tott, de nem egyl�nyeg�nek mag�val az istens�ggel. A szkarabeusz eset�ben azt hiszem kijelenthetj�k, hogy a "F�ra�"-ban le�rt eset re�lisnak t�nik. A szkarabeusz nagyon sz�les k�rben elterjedt vall�si szimb�lum volt Egyiptomban, amulettk�nt az egyik legn�pszer�bb jelk�p volt. Gyakran tal�kozunk vele �kszereken, kir�lyi jelk�peken is. Kheper�r�l ehhez k�pest meglep�en keveset hallunk. Titokzatos �s tiszt�zatlan alakja � az egyiptomi pantheonnak. Jelk�p�nek n�pszer�s�ge �s gyakori �br�zol�sa (legink�bb szkarabeusz-form�ban, m�s alakban el�g ritka) egyr�szr�l sz�ges ellent�tben �ll szem�ly�nek titkozatoss�g�val, m�sr�szr�l viszont sz�molnunk kell azzal a t�nyez�vel, hogy az egyiptomi ember nem jegyezte le a sz�m�ra egy�rtelm�, mag�t�l �rtet�d� dolgokat. Ez�rt nem maradt fenn eredeti forr�sban �zisz �s Oz�risz t�rt�nete sem. Annyira k�zismert volt, hogy nem volt r� sz�ks�g, hogy lejegyezz�k. Tal�n Khepera szerepe �s mitol�gi�ja is emiatt nem maradt fenn �r�sos form�ban. Az is lehets�ges, hogy nem tisztelt�k k�l�n�ll� istenk�nt, csak R� egyik megjelen�si form�jak�nt.

Khepera (k�z�pen), Inehertaui deir-el-medinei s�rj�b�l sz�rmaz� festm�nyen. (XX. din.) Undebaudet t�bornok szent�lyt form�z� melld�sze. Rengeteg szinb�lum jelenik meg rajta, de k�zponti alakja a sz�rnyas Khepera, mely a f�ra� nev�t az �gbe emeli. Tutankhamon melld�sz�n is a sz�rnyas Khepera �ll a k�z�ppontban. Ugyanakkor a megjelen� szinb�lumok hieroglifak�nt �sszeolvasva a f�ra� koron�z�si nev�t adj�k: Nebkheperur�. Mivel egyes neveket, f�leg az istenek neveit tiszteletb�l el�re kellett �rni, itt az olvas�s sorrendje nem ritka, de mindenk�ppen �rdekes m�don teljesen megfordult, �s alulr�l felfel� halad.