Nehbet Fels�-Egyiptom v�d�istenn�je, m�g Uadzset Als�-Egyiptom patr�nusa. Ut�bbival Ut� �s Wadjet n�ven is tal�lkozhatsz. �k ketten a "K�t �rn�", akik a K�t Orsz�g - Als�- �s Fels�-Egyiptom - egys�g�nek vall�si oldal�t k�pviselik. Ennek k�vetkezt�ben a kir�lys�g int�zm�ny�nek jelk�peiv� v�ltak m�r nagyon kor�n a birodalom t�rt�net�ben. A k�t orsz�gr�sz v�d�jek�nt egyben a f�ra� oltalmaz�sa is feladatuk. Gyakran tal�lkozhatunk vel�k a f�ra� homlok�n, ahol alkalmank�nt felv�ltj�k a szint�n kir�lyi v�d�istens�gk�nt tisztelt ureusz-k�gy�t. Ennek egyik legszebb p�ld�ja a m�lt�n h�res Tutankhamon maszk, ahol az ifj� kir�ly arcm�s�t keretez� k�k-arany cs�kos nemesz-kend�t a kesely� k�p�ben �br�zolt Nehbet �s a kobra-istenn�, Uadzset fogja a f�ra� homlok�ra. Gyakran azonos�tj�k az ureusz k�gy�t az Uadzsetet jelk�pez� k�gy�val, az igazs�g azonban az, hogy az ureusz jelk�p�nek eredete olyan r�gre ny�lik vissza, hogy m�r az �kori Egyiptom kor�ban is egy �si �s titokzatos jelk�pnek sz�m�tott. Mivel maguk is nehezen tudt�k megmagyar�zni vall�si jelent�s�g�t, ez�rt egyszer� megold�snak t�nt a hozz� legjobban hasonl�t� istens�ggel, Uadzsettel azonos�tani. A kett� b�r azonos lehet, semmik�ppen sem ugyanaz. Ellentmond�s? M�r megszokhattad ebben a rovatban! : )

Kultuszuk olyan szervesen �sszefon�dott a kir�lyi hatalommal, hogy a kir�lyi titulat�r�ban is megjelennek. A "K�t �rn�"-c�m egyike a h�rom hagyom�nyos f�ra� titulusnak ("H�rusz"-n�v, "K�t �rn�"-n�v �s "Als�- �s Fels�-Egyiptom kir�lya"-n�v), melyet m�r Aha (M�n�sz), az egys�ges Egyiptom els� f�ra�ja is felvett (a tov�bbi k�t uralkod�i c�met csak k�s�bb, a 3. illetve a 4. dinasztia idej�n veszik fel el�sz�r a f�ra�k). Mint m�r kider�lt kesely�, illetve kobra alakban �br�zolj�k oket. B�r a legt�bb egyiptomi istens�g antropomorf, esetleg hibrid (emberi alak �llati fejjel) alakban is megjelenik, nekik a m�r eml�tett�l elt�r� �br�zol�sukat nem ismerj�k. Gyakran �br�zolj�k �ket koron�val a fej�k�n, ilyenkor Nehbet Fels�-Egyiptom feh�r koron�j�t viseli, m�g Uadzset term�szetesen Als�-Egyiptom v�r�s koron�j�t. Nehbet v�rosa Neheb volt, ami Th�b�t�l d�lre, a N�lus keleti partj�n, pontosan H�rusz szent v�ros�val, Hierakonpolisszal szemben tal�lhat�, m�g Uadzset a Delt�ban, But� v�ros�ban "lakott". Az egyes�t�s el�tt ez a k�t v�ros volt Fels�- illetve Als�-Egyiptom "f�v�rosa". �rdekes m�don ezeknek az istenn�knek nincs nyoma az egyiptomi mitol�gi�ban. Nem szerepelnek a m�tikus t�rt�netekben, nincs "csal�djuk", nem szerepelnek semmilyen isten-tri�szban vagy enne�dban. Ennek k�vetkezt�ben r�luk nem tudunk a t�bbi istenn�l m�r megszokott �rdekes t�rt�nettel el��llni. Kultuszuk a predinasztius korba ny�lik vissza, amikor Egyiptom m�g nem volt egys�ges �llam, �s Egyiptom eg�sz t�rt�nete sor�n t�retlen�l fennmaradt. Am�g f�ra�k voltak a K�t Orsz�gban, addig a K�t �rn�nek is akadt dolga mellett�k: �vt�k �s v�delmezt�k a r�juk b�zott orsz�gokat �s az isten-kir�lyt, aki uralni volt �ket hivatott.

�SzAH