Egyiptomban a nap, mint istens�g szerepe annyira meghat�roz�, hogy a szol�ris istenek szinte megsz�ml�lhatatlanok. A Hold j�val kisebb jelent�s�g�, de lun�ris, azaz a Holddal rokon�tott istenb�l is akadt legal�bb h�rom. �rdekes m�don, �s m�s vall�sokkal �s mitol�gi�kkal ellent�tben, ezek mindegyike h�mnem�, �s sz� sincs arr�l, hogy a napisten feles�ge vagy le�nya lenne b�rmelyik is - Kemet f�ldj�n a "Nap-fiv�r, Hold-n�v�r" elk�pzel�s nem m�k�d�tt. (Egyiptomban term�szetes m�don, az�rt itt is akadhatnak kiv�telek.) E h�rom isten egyike Jah, akinek neve egyszer�en annyit tesz, hogy Hold. � nagyon ritk�n fordul el�, legink�bb csak nevekben tal�lkozunk vele. Az � sz�l�tt�nek vallja mag�t nev�ben a hykszoszver� I. Jahmesz f�ra�, a XVIII. dinasztia megalap�t�ja. Az Am�sze, Amaszisz, Jahhotep nevekben is � t�nik fel (az Am�sze �s Amaszisz nevek a Jahmesz k�l�nb�z� alakjai). Thotr�l, a leggyakoribb holdistenr�l m�r sz�ltunk itt, az Istenek rovatban. Most a Hold egy m�sik, id�r�l id�re nagy tiszteletnek �rvend� isten�vel ismerkedhet�nk meg, akinek term�szete is v�ltoz�kony, mint a Hold.

Honszunak van tiszt�n �llati �s s�lyom fej�, emberi test� alakja is. Alakjai r�szben az �ppen bet�lt�tt tiszts�g�re is utalhatnak. Leggyakrabban azonban Ptahhoz hasonl�, �ll� m�miak�nt tal�lkozhatunk vele. Ez a hasonl�s�g zavarbaejt�, hiszen m�g a kis "�sz�sipka" is ott van a fej�n, �m seg�t felismerni a gyermektincs �s az id�nk�nt megjelen�, Thot�hoz hasonl� holdkorong fejd�sz. M�g Ptah "csak" a wasz-jogart, dzsed-oszlopot �s az ankh-keresztet (vagy ezek kombin�ci�j�t) fogja maga el�tt, Honszu ezek - vagy ezek egyike - mellett az oz�riszi eredet� uralkod�i jelv�nyeket is tartja: a heka-jogart �s a neheh-"l�gycsap�t". Ezekben megnyilv�nul az isten kir�lyi vonatkoz�sa is - err�l a csal�di �llapot�val kapcsolatban nemsok�ra sz� lesz. Mindenesetre �rdemes �gyelni a r�szletekre! ;o)

Honszu teriomorf alakja a majom, amit Thott�l k�lcs�nz�tt, �s a Harmadik �tmeneti kort�l v�lik n�pszer�v�. Egy, a British Museumban �rz�tt papirusz nem kevesebb, mint h�rom Honszut k�l�nb�ztet meg, Unnehen, Honszu �s Honszu-Noferhotep n�ven. Honszu eredeti alakj�ban itt Honszu-Noferhotep jelenik meg, m�g Unnehen �s Honszu az, akik az �let �s hal�l k�nyv�t birtokolj�k. �k ketten "k�t �l�, nagy majom" a papirusz szerint. Unnehen nem m�s, mint Honszu ifj�kor�ban, �s ketten egy�tt a sors pozit�v �s negat�v oldalait szem�lyes�tik meg. A Harmadik �tmeneti korban m�r szembes�lt a paps�g azzal a probl�m�val, hogy a sorsot kiszab� vagy �talak�t�, k�ny�rtelen istens�g szerepe nehezen egyeztethet� �ssze a j�s�gos "gondoskod�" szereppel. Ezt az ellentmond�st oldott�k fel �gy, hogy nem mag�t Honszut, hanem k�l�n isteni l�nyekk�nt elgondolt, megszem�lyes�tett aspektusait tekintett�k sorsisteneknek. A karnaki Honszu-templomban Hold-koron�s, bonyolult jogar�, s�lyomfej�, kuporg� emberi alakok k�p�ben k�t megtestes�l�se jelenik meg: Honszu-Noferhotep �s a Th�bai Honszu. Ez a sokoldal�s�g a th�bai f�isten, Amon hatalm�t n�veli, mert Honszu, mint Amon fia, az Elrejtett al�rendeltje, �gy sorsistenk�nt adott j�slata Amon j�slata, dics�s�ge pedig Amon dics�s�ge is. Ugyanakkor, mivel Amon az istenek kir�lya, Honszunak is megjelent uralkod�i term�szete. Akadt olyan ir�nyzat, amely a nev�t is a "Kir�ly ivad�ka" kifejez�sb�l eredeztette, �s egy alternat�v �r�sm�ddal az olvas�t is erre a k�vetkeztet�sre pr�b�lt�k r�vezetni. Pedig Honszu neve val�j�ban azt jelenti, hogy "fut�", ami a Hold-term�szet�b�l, annak a nap�hoz k�pest v�ltakoz�, a m�sik �t ismert bolyg�hoz k�pest pedig "siet�" mozg�s�b�l ered.

Honszu a th�bai h�rmass�g tagjak�nt a legismertebb, ahol Amon �s Mut mellett � volt a "gyermek" - ami nem jelentette automatikusan azt, hogy Amon �s Mut lenn�nek a sz�lei. A m�ltja azonban sokkal kor�bbra ny�lik vissza. Honszu alakja valamikor az �si id�kben, tal�n m�r az �birodalom el�tt megjelent. A piramissz�vegekben m�r megeml�tik, �rdekes m�don, mint rettegnival� puszt�t�t. A 402. mond�s szerint p�ld�ul � az, aki le�li az isteneket a kir�ly sz�m�ra. Az Els� �tmeneti korban �s a K�z�pbirodalom idej�n kifejezetten f�lelmetes t�lvil�gi hatalom, aki a holtak sz�v�vel �s fej�vel t�pl�lkozik, �s az elhunytak lelk�nek nem �rt �vakodni t�le. Az �jbirodalom idej�n v�lik �ltal�noss� legismertebb szerepk�re: a j�s�gos gy�gy�t�, aki a betegek rem�nys�ge. K�s�bb is megjelenik alakj�nak k�rlelhetetlen oldala, de ekkor m�r kegyetlen�l k�z�mb�s sorsalkot� istens�gk�nt. Ez a kett�ss�g is az egyiptomiak pozitivista vil�gszeml�let�t mutatja, hiszen a gy�gyul�s akkoriban k�z�ny�s hatalmak d�nt�s�t�l f�gg�, bizonytalan dolog volt. A kett�s jellemk�p megjelent m�r az �jbirodalomn�l kor�bbi eml�kekben is: a K�z�pbirodalom idej�r�l sz�rmaz�, Az �letunt besz�lget�se a lelk�vel c�m� k�ltem�nyben Honszu az "Igazs�g �rnoka". Tal�n ilyen szerep�vel is �sszef�gg az, hogy (f�k�nt a k�s�korban) j�slatok�rt, d�nt�sek�rt - or�kulum�rt - is fordultak hozz�, ami egy�bk�nt sorsisteni t�nyked�s�vel is indokolhat�.

A k�tterm�szet� isten j�indulat�t azzal is igyekeztek megnyerni, hogy egyik mell�kneve a "gondoskod�". �gy tartott�k, hogy j�akarata m�g az idegenekre is kiterjed - a Bentres-szt�l� arr�l sz�mol be, hogy egy szobra r�v�n m�g a behteni fejedelem le�ny�t is meggy�gy�totta. Bizony�ra erre a j�akaratra sz�m�thatott Tutankhamon is, akinek k�pm�s�t egy gy�ny�r� th�bai Honszu-szobor viseli. Az ifj� f�ra�nak vajon mit�l oly f�jdalmas az arca e szobron? Vajon seg�ts�get ny�jtott neki az addig �gy �ld�z�tt �s mell�z�tt isten, Amon �s Mut gyermeke?

Honszu �jbirodalmi f� kultuszhelye term�szetesen Th�b�ban volt, �s Karnak templomegy�ttes�ben III. Ramszesz nagy templomot kezdett �p�ttetni neki. Ez csak az �jbirodalom v�g�re k�sz�lt el, az utols� munk�latok m�r Herih�rra maradtak. A kir�lyhatn�m f�pap le is tette a n�vjegy�t, m�gpedig kartusba - ma is ott l�that� a periszt�l-udvar keresztgerend�in. Az els� pylon d�sz�t�se m�r I. Pinodzsem idej�n fejez�d�tt be, �s a templom el�, a karnaki templomk�rzet nyerst�gla fal�ba pedig III. Ptolemaiosz I. Euerget�sz v�gatott kaput - ennek mai neve B�b el-Amara. Az, hogy a munk�latok m�g ennyire k�sei id�szakban is folytat�dtak, Honszu jelent�s�g�r�l ny�jt szeml�letes k�pet. A K�s�korban, amikor I. Pszuszenn�sz f�ra� uralma alatt Tanisz felvir�gzott, Honszu kultusza r�szben �ttol�dott az �j f�v�ros �j Nagy Templom�ba, �s a th�bai Honszu-templomnak valamelyest cs�kkent a jelent�s�ge, de nem veszett el teljesen. A Nagy Templom mellett I. Nektanebo idej�n Honszu-Noferhotep-templom �p�lt, jellemezve a Honszu-k�pben be�ll� v�ltoz�sokat. A ptolemaioszi id�kben Kom Ombo ikertemplom�nak d�li, azaz nagyobb jelent�s�g� fel�ben is Honszu volt a helyi tri�sz "gyermek"-tagja, itt Szobek �s Hathor mellett. Ebben az id�ben azonban m�r annyira megv�ltoztak a vall�si viszonyok �s annyira bel�j�k iv�dott a politika, hogy a templom m�sik fel�ben Haro�risz mellett k�t mondvacsin�lt istent: Taszenetnofret-et (a j�s�gos n�v�r) �s Panebtaui-t (a K�t Orsz�g ura) tiszteltek - ezekben nem neh�z felismerni a ptolemaida uralkod�t �s nej�t - aki rendszerint t�nylegesen is a kir�ly h�ga vagy n�v�re volt, �m j�s�gos volta... khm... nem mindig bizony�that�. ;o)

Honszunak nemcsak a szerepe mutatott v�ltozatos k�pet, hanem az is, ahogy az �llam hit�let�ben - gyakorlatilag az udvar istenek ir�nt mutatott �rdekl�d�s�ben - milyen helyet t�lt�tt be. Tutankhamon nagy el�dje, III. Amenhotep nem a th�bai gy�gy�t�ban b�zott: Tusratt�t�l, Mitanni kir�ly�t�l k�rt �s kapott Ist�r-szobrot, hogy szenved�sein az enyh�tsen. Ez s�rt�s volt, de nem az istens�g ellen ir�nyult, hanem a t�ls�gosan is nagy befoly�ssal b�r�, �m m�g t�bbre �hes Amon-paps�g ellen, akik kez�kben tartott�k a th�bai tri�sz kultusz�t. A kir�lyt v�g�l m�gis testi bajai rep�tett�k az �gbe - ha �gy vessz�k, az Amon-paps�g �s Honszu nyert. Ellenben II. Ptolemaiosz Philadelphosznak t�bb szerencs�je volt, neki visszaadta az eg�szs�g�t e nehezen kisz�m�that� isten.

Honszu f�nykora az az id�szak volt, a XVIII-t�l a XXVI. dinaszti�ig, amikor a th�bai h�rmass�g, Amonnal az �len, hatalma cs�cs�n t�nd�k�lt. A gyermektincset visel� isten atyja f�ny�ben jutott igaz�n szerephez, pedig egy k�s�kori t�rt�net szerint el�g tiszteletlen volt Amonnal. Addig er�szakoskodott, hogy l�tni akarja isteni atyja val�di alakj�t, amelyet m�g az istenek sem ismertek, hogy v�g�l a kedves papa beadta a derek�t. Kosb�rt h�zott mag�ra, �s kosfejet �lt�tt, hogy akaratos fi�nak l�that�v� v�ljon. Arr�l m�r nem sz�l a t�rt�net, hogy Honszunak hogy tetszett a mutatv�ny... :o)

HoremWeb