Amonr�l k�teteket �rtak m�r tele az egyiptol�gusok �s vall�st�rt�n�szek, �ppen ez�rt nem t�rekedhetek arra, hogy itt, p�r bekezd�sben mindent elmondjak r�la. M�gis megpr�b�lok egy t�m�r, de �tfog� �sszegz�st adni, �rint�legesen kit�rve a lehet� legt�bb von�s�ra �s jellemz�j�re. Tal�n egyes olvas�k t�l v�zlatosnak fogj�k tal�lni az �r�somat, azonban - mint, ahogy m�r annyiszor hangs�lyoztuk - c�lunk a figyelem �s az �rdekl�d�s felkelt�se, nem pedig tudom�nyos monogr�fi�k publik�l�sa. Ennek ellen�re ez a bemutat�s egy kicsit hosszabbra siker�lt el�dein�l. Ezen istens�g t�rgyal�sakor sz�ks�gszer� n�mik�pp elt�rnem a t�bbi isten bemutat�s�n�l m�r megszokott szerkezett�l, mert �gy �rzem, hogy Amon sokr�t�s�ge megk�v�nja a kicsit b�vebb l�re eresztett t�nyszer� bemutat�st, m�g egy �sszegz�s eset�ben is. Az�rt hagyom�nyainkt�l nem t�r�nk el, lesz sztori is. Olvass tov�bb! Amon az egyik leg�ltal�nosabb �s leguniverz�lisabb istene az egyiptomi panteonnak. A XVIII. dinaszti�t�l a birodalmi teol�gia sok von�ssal ruh�zta fel annak �rdek�ben, hogy, mint birodalmi isten min�l egyetemesebb legyen, �s min�l t�bb isten szerep�t olvassza mag�ba, ez�rt eredeti funkci�ja el�g nehezen megfoghat�. Amon t�bb attrib�tum�ban is felfedezhet� a teremt� funkci�, de nem ez az egyetlen szerepe. A c�l az volt, hogy kultusz�t minden m�s isten kultusza f�l� emelj�k, ez�rt igyekeztek min�l t�bb isten szerep�t beleolvasztani, �s �t tenni meg minden istenek atyj�nak, a teremt� istennek, akit�l minden �let ered. �gy j�ttek l�tre olyan, Amonnal azonos l�ny� istenek, mint Amon-R�, vagy Amon-Min-Kamutef. Arra is t�rt�nt k�s�rlet, hogy Oz�risz hely�t �tvegye az alvil�gban, de a t�lvil�ghit �s a halotti kultusz t�ls�gosan m�lyen gy�kerezett az egyiptomi hagyom�nyokban ahhoz, hogy ki lehessen t�pni. Az istens�g m�r az �birodalom idej�n is ismert volt (a Piramissz�vegek m�r megeml�tik) de csak az Els� �tmeneti Kor idej�t�l k�vethet� nyomon a kultusza, mely ekkor m�g csak Th�b�ra koncentr�l�dott. Th�ba lok�lis f�istene m�g a K�z�pbirodalom idej�n is Montu volt, Amon csak a XVIII. dinasztia uralma alatt v�lt Th�ba - �s a birodalom - f�isten�v�. Ekkor ker�lt az egyiptomi panteon �l�re, �s kultusza gyakorlatilag �sszefon�dott a kir�lys�g int�zm�ny�vel �s az �llam vezet�s�vel. Ez az istens�g - �s a k�r� rendez�d�tt isteni csal�d, a th�bai tri�sz - f�nykora. Kultusz�nak fellegv�ra, a karnaki templom-komplexum a K�z�pbirodalomt�l a K�s�korig rengeteg f�ra� keze nyom�t viseli mag�n. Paps�ga olyan hatalommal b�rt, mely m�g a f�ra� uralm�t is vesz�lyeztette. A XXI. dinaszti�t�l Amon fizikailag is "�llamf�v�" v�lt. A birodalmat �rint� d�nt�sekben �t mag�t k�rdezt�k meg, �s � az or�kulumain kereszt�l v�laszolt. Ezen alkalmakkor az istens�g szobr�t k�rdezt�k meg, �s az bizonyos mozdulatokkal jelezte egyet�rt�s�t vagy ellenvet�s�t. A d�nt�se szent volt. Hogy maga az isten v�laszolt-e, vagy esetleg a szobrot tart� papok keze remegett meg? Ami azt illeti, a d�nt�s el�g gyakran k�pviselte Amon paps�g�nak �rdekeit a k�zponti hatalommal szemben. Kultusza m�g Nagy S�ndor h�d�t�s�nak idej�n is igen nagy hangs�llyal b�rt. A nagy maked�n hadvez�r �h�tattal �s tisztelettel fordult a megh�d�tott orsz�gok kult�r�ja �s vall�sa fel�. Ez Egyiptomban sem volt m�sk�pp. Tiszt�ban volt vele, hogy ha el akarja fogadtatni uralm�t az egyiptomi n�ppel, akkor tisztelnie kell hagyom�nyaikat. A S�wa o�zisba ment, Amon egyik kultuszhely�re, hogy hatalm�t elismertesse az istens�ggel. Amon fi�v� fogadta Nagy S�ndort, �gy a hadvez�r isteni legitim�ci�j�hoz nem f�rhetett t�bb� k�ts�g. Vagy itt is ink�bb Egyiptom domin�ns papi rendj�nek j�v�hagy�s�ra �s politikai t�mogat�s�ra volt sz�ks�g? Az mindenesetre t�ny, hogy egyetlen istens�g kultusz�t sem hatotta annyira m�lyen �t a politika, mint Amon�t. Nev�nek eredeti form�ja "Imen" ami annyit jelent, hogy "Az Elrejtett", "Aki Rejtve Van". Amont sem csak egyetlen n�ven �s egyetlen form�ban tisztelt�k. H�vt�k "Az Egyetlen"-nek is. A vall�studom�ny ezen a ponton v�l felfedezni hasonl�s�got a monoteista vall�sokkal. Amon k�r�l olyan fogalmak sorakoznak, melyek az egyetlen, nem l�that�, meg nem nevezhet� istent tisztel� vall�sok istenei k�r�l. Lehet, hogy a sz�munkra ismert, ny�ltan gyakorolt politeizmus f�l�tt l�tezett egy titkosabb, misztikusabb vall�s Egyiptomban?

Amon �s III. Thotmesz Noferhaut rend�rf�n�k szt�l�j�n, mely a Budapesti Sz�pm�v�szeti M�zeumban tal�lhat�. Amon koron�j�n a d�sz�t�s �ltal�ban el�g nehezen kivehet�, el�szeretettel stiliz�lt�k, �s mag�nak a koron�nak a kik�pz�se sem egy�rtelm�. Ez�rt �rdekes ez a k�p, amelyen j�l l�that� minden sz�ks�ges r�szlet, �s az is egy�rtelm�, hogy a koron�t tollak d�sz�tik.

Amon leggyakrabban ember alakban l�that� az �br�zol�sokon, fej�n kett�s tollkoron�val. Kos k�p�ben is tisztelt�k. A karnaki templom�nak bej�rat�hoz vezet� utat t�bb sz�z kosfej� szfinx kett�s sora �rzi mind a mai napig. A kos a term�kenys�g, �s ezen kereszt�l a teremt�s szimb�luma volt az egyiptomi vall�si gondolkod�sban. Azt a teremt� er�t szimboliz�lta, mellyel csak a legid�sebb, a leg�sibb istenek rendelkezhettek. Ezek az istenek jelen voltak a vil�g keletkez�s�n�l �s a kezdetekt�l fogva ismerik a sors�t. Ez�rt fordulnak hozz�juk - mindenek el�tt Amonhoz - j�slatok�rt. Liba alakban is megjelenik, ami a Nagy G�gog�val val� azonos�t�snak k�sz�nhet�. R� nemz�inek �sek�nt is emlegetik, a szentek szentj�nek (Imen Dzseszer Dzseszeru). �venk�nt, az �rad�s m�sodik h�napj�ban megrendezett fesztiv�lja, az Opet-�nnep Egyiptom legpomp�sabb �nnepei k�z� tartozott. T�rsa eredetileg Amaunet volt, aki v�gigk�s�ri Amon kultusz�t, azonban hely�t egyre jobban �tveszi az istens�g �j csal�dja, a th�bai tri�sz m�sik k�t tagja, Mut �s Honszu. Amon csal�dj�nak persze voltak f�ldi tagjai is, a f�ra�k (erre utal a m�r eml�tett eset Nagy S�ndorral). Az �jbirodalom uralkod�i mind Amon fiainak tekintett�k magukat, egyes f�ra�kn�l azonban ez az ideol�gia kiemelt szerepet kapott. Hatsepszut p�ld�ul arra haszn�lta fel, hogy ingadoz� legitim�ci�j�t meger�s�tse. Mert ki l�tott m�r olyat, hogy n� �lj�n Egyiptom tr�nj�n? A kir�lyn� ez�rt k�l�n�s hangs�lyt fektetett arra, hogy Amont�l val� sz�rmaz�s�t hiteless� tegye �s �gy pr�b�lja meg elfogadtatni mag�t f�ra�k�nt. Felirata szerint Amon �lm�ban megl�togatta a kir�lyn� �desanyj�t, �s akkor nemzette vele Hatsepszutot. A felirat pik�ns r�szletess�ggel �rja le az �jszak�t, amikor az isten saj�t magj�b�l sz�rmaz� gyermekkel �ldotta meg a kir�lyn�t. Ezek ut�n persze k�ts�g sem f�rhetett hozz�, hogy Hatsepszut legitim uralkod�ja a K�t Orsz�gnak. Amon kultusza �vezredekig jelen volt az egyiptomi vall�sban. Ez hossz� id� egy kultusz sz�m�ra. A kereszt�ny isten kultusza sem "�regebb" 2000 �vn�l. �s milyen �rdekes! A k�r� szervez�d�tt egyh�zi appar�tus legal�bb olyan szerepet k�rt �s kapott a politika sz�npad�n, mint Amon paps�ga. Legal�bb akkor gazdas�gi hatalommal is b�rt; �s a Vatik�n ugyan�gy Isten v�rosa, mint ahogy Th�ba Amon v�rosa volt az i.e. XI. - IX. sz�zadban. Azt hiszem nem t�lz�s, ha azt mondom, Amon kultusza azt jelentette az �kori Egyiptomban, amit napjainkban a kereszt�nys�g.

Amon kosfej� szfinxk�nt �br�zolva, a karnaki temploma el�tt.