Ammit eredetileg nem isten, ahogy eredetileg B�sz sem az. Ha nev�nek �r�sm�dj�t megn�zed, ugyan�gy az �llati gerezna determinat�vumot l�tod a v�g�n, mint a h�z b�k�j�re �gyel� "�rd�gfi�k�n�l". Ammit alvil�gi d�mon, de a sz�v megm�rettet�s�n�l j�tszott szerepe miatt �rdemesnek l�ttuk, hogy felvegy�k az isteneket bemutat� rovatunkba. Ammit ugyanis nem m�s, mint a rettenetes Halottfal�, aki a sz�v m�rlegel�s�n�l a m�rleg alatt kuporog, �s rem�nykedik. Hogy miben? Az sem marad sok�ig titok.

Ammit itt Hunofer papirusz�n �cs�r�g, �s �hesen, esdekelve n�z az �ppen nem l�that� Thotra. Ez a d�mon sz�ntiszta elegye minden borzalomnak, amit egy egyiptomi egybe tudott s�r�teni: a feje krokodil, s�r�nye �s test�nek mells� r�sze oroszl�n�, h�ts� r�sze v�zil��. Tipikus egyiptomi kim�ra teh�t, tal�n csak az�rt maradt ki bel�le a skorpi� �s a k�gy�, mert az m�r az�rt t�lz�s lett volna az �jbirodalmi felfog�snak - ennyire �sszetett l�nyek kiagyal�s�hoz legal�bbis a K�s�korra van sz�ks�g! ;o) Ammit �br�zol�sa el�sz�r a XVIII. dinasztia elej�n jelenik meg, nagyj�b�l egy id�ben a Halottak k�nyve Sz�v m�rlegel�se jelenet�vel. F�k�nt Th�b�ban volt elterjedt, leggyakrabban a th�bai nekropolisz s�rjaiban tal�lkozunk vele. �br�zol�sai legink�bb azokon a papiruszokon maradtak fenn, amit az elhunyt mell� (vagy a feje al�) helyeztek, �s amelyek a Halottak k�nyv�nek passzusait tartalmazt�k, hogy �tmutat�k�nt szerepeljenek a t�lvil�gba vezet� �ton. Kor�bbi eml�t�s�r�l nem tudunk, �gy azt sem tudjuk, hogy r�sze volt-e r�gebbi korokban az egyiptomi hitvil�gnak. M�gsem lehet teljes m�rt�kben kiz�rni ezt a lehet�s�get, mivel a t�lvil�gi �t�let elk�pzel�se m�g az Oz�risz-hit igazi t�rnyer�s�t is megel�zi, �s a Piramis-sz�vegekben is eml�t�st nyer. Ekkor ugyan m�g R� b�r�skodott az elhunyt felett, de maga az �t�let nem kapott akkora hangs�lyt, mint az �jbirodalom idej�n, �s a r�sztvev�it sem sorolj�k fel olyan gondosan. Heti intelmei is felh�vj�k az olvas� figyelm�t arra a nem felejtend� t�nyre, hogy a t�lvil�gi b�r�k mindent tudnak, �s megvesztegethetetlenek - csak �pp azt nem r�szletezi, hogy kik azok.

A l�leknek, ha Oz�risz sz�ne el� akart jutni, sz�mos akad�lyon �s megpr�b�ltat�son kellett �tjutnia. Ennek egyik, tal�n legfontosabb �llom�sa volt a Kett�s Igazs�g Csarnoka, ahol az utols� �t�let �egyiptomi megfelel�j�re ker�lt sor: a sz�v megm�rettet�s�re. Anubisz �s Thot kapcs�n m�r ejtett�nk err�l sz�t: a halott sz�v�t m�rlegre helyezt�k, a m�rleg m�sik serpeny�j�be Maat tolla ker�lt. Anubisz kezelte a m�rleget, Thot pedig feljegyezte az eredm�nyt, �s jelentette a m�veletet a t�volabbr�l, szent�ly alak� baldachinos tr�nus�r�l figyel� Oz�risznek �s a negyvenk�t b�r�nak. Ha a sz�v t�bbet nyomott Maat toll�n�l, az elhunyt �tja v�get �rt, nem juthatott tov�bb. Sz�v�t Ammit kapta, aki epekedve v�rta, hogy v�gre megeb�delhessen. Az �br�zol�sokon izgalm�ban rendszerint Thot fel� fordul, �s lesi, hogy az mikor ad v�gre enged�lyt a t�pl�lkoz�sra - �gy nem veheti �szre, ha (a megfelel� �ldozati aj�nd�kok, var�zslatok �s amulettek �rveinek s�lya alatt) Anubisz bizony ellene dolgozik, �s id�nk�nt az elhunyt jav�ra matat a m�rleggel. �gy m�r tal�n �rthet�, hogy mi�rt olyan �hes mindig!

Ammit itt m�g s�r�ny n�lk�l, �m megt�veszt� mosollyal hasal a Nebked-papiruszon. Ne d�lj be neki: �pp a Te sz�vedr�l �lmodozik! Ne t�vesszen meg az a k�pe, amit a XVIII. dinasztia idej�b�l val� Nebked-papiruszon mutat: kor�ntsem valami mosolyg�s, vid�m j�t�k�llatk�ra kell sz�m�tani. �vakodj t�le, �s �lj �gy, hogy ne valljon ellened a sz�ved! HoremWeb